Több millió tehénnel, sertéssel és szárnyassal kevesebbet tenyésztettek tavaly Romániában, mint az EU-integráció előtti utolsó évben. A juhállomány ellenben pár év alatt 20 százalékkal nőtt.

Mióta az Európai Unió tagjai vagyunk, hozzávetőleg 10 milliárd euró áramlott Brüsszelből a román mezőgazdaságba szubvenciók, valamint pályázatokon keresztül lehívott támogatások formájában. A temérdek pénz ellenére a hazai állatállomány jelenleg lényegesen kisebb, mint 2007. január 1-én volt. 

A legnagyobb mértékben, 29 százalékkal, a szarvasmarhák száma csökkent. Az EU-hoz való csatlakozáskor a hazai állomány 2,93 millió egyedet számlált, míg 2015 végén csak 2,09 milliót. A mélypontot a 2011-es év jelentette, amikor mindössze 1,98 millió szarvasmarha bőgött a hazai istállókban. Tavaly 24 ezerrel nőtt az egyedszám, s ha ez hasonlóképpen lesz az elkövetkező időszakban is, akkor röpke 35 év alatt a tehenek száma ismét eléri a 2006-os szintet.

A sertésállomány szintén tetemes mértékben megcsappant, 28 százalékkal. Az EU-integráció előtti utolsó évben 6,81 millió disznó szerepelt a hivatalos nyilvántartásban, 2015 végén azonban már csak 4,92 millió. A szarvasmarha sűrűség tekintetében utolsó előtti helyen állunk az Unió tagállamai között, kizárólag Bulgáriát előzzük meg. Déli szomszédunknál 12 tehén jut 100 hektárra, nálunk 16. A területre vetített legnagyobb állománnyal Hollandia büszkélkedhet, ahol 100 hektárra 240 egyed jut, ami a romániai értéknek pont a 15-szöröse. Belgiumban 190, Írországban pedig 144 marha jut minden 100 hektárra.

A sűrűség tekintetében a sertések terén is Hollandia az EU bajnoka, 100 hektáronkénti 1200 példánnyal, míg Belgiumban 770 állat jut ugyanakkora területre. Mi ezen a téren is fényévekkel vagyunk lemaradva a kontinentális listavezetőktől, 100 hektáronkénti 56 sertéssel.

A háziszárnyasok egyedszáma szintén visszaesett a vizsgált időszakban, bár messze nem olyan látványos mértékben, mint a szarvasmarháké és a sertéseké. 2006 végén 84,99 millió szárnyas volt Romániában, kilenc évre rá azonban már csak 78,64 millió.

Az egyik legnagyobb juhtenyésztő ország Románia

Az állományok csökkenése részben arra vezethető vissza, hogy a mezőgazdasági támogatás összege országonként változik, s a fejlett nyugat-európai államok gazdálkodói, akik nagyobb összegű szubvenciót kapnak, előnyben vannak a mieinkkel szemben. Idén állítólag már nálunk a legnagyobb a szarvasmarhák után járó szubvenció, állatonként kb. 300 euró. Ennek a pozitív hatását részben ellensúlyozza az, hogy a tenyésztőknek késve folyósítják a pénzt, illetve, hogy a növénytermesztésre adott hektáronkénti támogatás még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a fejlettebb országokban, ami miatt nálunk drágább a takarmány.

A juhtenyésztés az egyetlen ágazat, amely szárnyal az EU integráció óta. A Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint a csatlakozás évében 8,4 millió birka és kecske legelészett a hazai legelőkön, tavaly decemberre azonban 11,24 millióra nőtt az állomány. Ennél több juhot csak három tagállamban tenyésztenek: Nagy-Britanniában 24 milliót, Spanyolországban 19 milliót és Görögországban 13 milliót. A 100 hektárra vetített egyedszám tekintetében szintén a negyedik helyen állunk, 80 állattal, s ugyanazon a három ország előzz meg bennünket, azzal a különbséggel, hogy a rangsor élén Görögország áll.