A Székelyföldön egyre inkább teret vesztő burgonyatermelés és az állattenyésztés körüli problémákról tárgyalt csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Daniel Constantin mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, a gazdákkal, önkormányzati vezetőkkel és politikusokkal. Az agrártárca vezetője a Kovászna megyei tanács üléstermében találkozott a háromszéki, Brassó és Hargita megyei gazdákkal és mezőgazdasági intézmények vezetőivel. A megbeszélésen Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök elmondta: „annak ellenére, hogy Kovászna megye területileg a legkisebb megyék egyike, itt a legnagyobb a megművelt földterületek aránya. Az itteni gazdák minden lehetőséget megragadnak annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a termelés, eddig évente megközelítőleg 45 millió eurónyi támogatásra tettek szert.”

A munkában azonban szükség van a Mezőgazdasági Kamarára is, amely idén nehéz anyagi helyzetbe került: a központi átszervezésnek köszönhetően fizetésekre sincs pénzük. Tamás Sándor rámutatott: problémát jelent, hogy az aktuális rendelkezések nem teszik lehetősé, hogy az önkormányzat anyagi segítséget nyújtson az intézménynek, ezért a szaktárca segítségére szorulnak. A háromszéki önkormányzat támogatja az AgroSIC egyesületet, amely pályázati lehetőségek felkutatásától az ügyintézésig számos területen nyújt segítséget a gazdáknak.

Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha Tenyésztők Egyesületének elnöke hangsúlyozta: a mezőgazdasági átalányadó komoly terhet jelent a gazdák számára, akárcsak a csekély mértékű támogatások, amelyeket javarészt „az adóba kell befizetni”. Az egyesületi vezető példaként elmondta: egy francia gazda hektáronként több mint 400 euró támogatást kap, idehaza ez az összeg a 200 eurót sem éri el.

Klárik László háromszéki RMDSZ-es szenátor rámutatott: sem a kormány, sem a szaktárca nem hozott olyan intézkedéseket, amelyekkel a nyári szárazság által okozott kárt ellensúlyoznák. Klárik szerint Háromszéken komoly gondot jelent, hogy az európai vagy hazai forrásokból folyósított támogatás nem elegendő, sőt olyan területek is léteznek, amelyeken a többi európai állammal ellentétben, Románia semmilyen segítséget nem nyújt. A háromszéki szenátor javasolta, hogy a kormány a jelenlegi tengerszint fölötti 600 méterről csökkentse tengerszint feletti 400 méterre a hegyvidéki területekre adott támogatást, hiszen a jelenlegi körülmények között Székelyföld nem részesül ebben a támogatási formában.

Daniel Constantin miniszter a felvetett kérdésekre elmondta: a hektáronként meghatározott uniós támogatások közti eltérést az magyarázza, hogy a támogatás összegét a termény mennyiségétől tette függővé az EU-s szabályozás. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amíg Romániában valamivel több, mint 2 tonna gabona terem egy hektáron, addig Franciaország esetében ez átlagosan 5 tonna felé tehető. Az unió ebben az esetben a 2008-as statisztikákat veszi figyelembe. Nem tartja valószínűnek, hogy a következő években nőjön a támogatás mértéke, habár a hektáronként megtermelt búza mennyisége ma már meghaladja a 3 tonnát is. Hozzáfűzte: a következő években az állami támogatások mértéke csökkenni fog.

A miniszter azt is elmondta: a gazdákkal egyeztetniük kell arról, hogy Románia milyen prioritásokat határoz meg mezőgazdaság illetve állattenyésztés terén a 2014 és 2020 közötti időszakra. A Mezőgazdasági Kamarák helyzetén is javítanának, bár ennek módozatáról még nincs döntés.

A tanácskozást követően Daniel Constantin több háromszéki farmot is meglátogatott.