Kínai nagybefektetők Romániában: kerékgyártástól a kőolajipari nagyhatalomig
A közelmúltig a legnagyobb kínai kereskedelmi érdekeltség idehaza egy dévai kerékpárgyártó cég volt. Tavaly azonban kínai kézbe került a slatinai Pirelli gumiabroncsgyár valamint a Smithfield Románia mezőgazdasági kombinát, de már folyamatban van a Rompetrol átvétele is.
A China Energy Company Limited 686 millió euróért vásárolja meg a kazah tulajdonban levő kőolajipari vállalat részvényeinek 51 százalékát, az ezt illető szerződést már alá is írták. A tranzakció várhatóan októberben zárul, feltéve, hogy a Rompetrolnál folyamatban levő rendőrségi vizsgálat nem hiúsítja meg azt. Ezzel a nagybefektetéssel mi is bekapcsolódnánk abba a globális folyamatba, melynek során Kína immár nem csak exportőrként, hanem befektetőként is a világ vezető gazdasági hatalmává vált.
A távol-keleti nagyhatalom mostanáig főleg indirekt módon, felvásárolt nyugati nagyvállalatokon keresztül volt jelen a román gazdaságban. Az 1,67 milliárd lejes éves forgalmat bonyolító slatinai gumiabroncs gyár tavaly került kínai kézbe, azt követően, hogy a China National Chemical több mint 7 milliárd euróért megvásárolta az olasz Pirellit. A hazai mezőgazdaságban szintén van immár kínai pénz, ugyanis a Smithfield amerikai tulajdonosai eladták az óriásvállalatot a világ legnagyobb sertéshús-gyártójának számító WH Groupnak.
A közvetlen befektetések azonban mostanáig szerények voltak, a beruházásként az országba áramló pénznek mindössze 0,8 százaléka, 440 millió dollár, érkezett Kínából. Jelenleg a dévai székhelyű Eurosport DHS Rt. a legnagyobb kínai tőkével működő hazai cég. A kerékpárokat gyártó és exportáló vállalatnak mintegy 300 alkalmazottja van, tavalyi nyeresége pedig meghaladta a 4 millió lejt. A cégbíróság adatai szerint idén áprilisban 5269 kínai tőkéjű vállalkozás működött Romániában. A legtöbb cégbejegyzés, 441, 2008-ban történt, tavaly mindössze 59 kínai tőkéjű vállalkozást alapítottak.
Kereskedelmi partnerként ugyanakkor már most is fontos Kína a számunkra: tavaly majd 3 milliárd dollár értékű árut importáltunk az ázsiai országból, míg az oda irányuló román kivitel értéke 530 millió dollár volt. Ez azt jelenti, hogy a teljes külkereskedelmi mérleghiányunk 28,75 százaléka a Kínával való árucserének tudható be.
A kínai gazdaság méretéről, fejlődésének ritmusáról sokat elmond néhány statisztikai adat. A távol-keleti ország lakossága a Föld népességének hozzávetőleg 20 százalékát teszi ki, ám a világ teljes cementfelhasználásának 60 százalékáért Kína felelős. A globális alumínium fogyasztásban 54 százalék a részesedése, a nikkel esetében 50, a szénnek 49 százalékát égetik kínai erőművek, a világban megtermelt acélnak pedig 46 százalékát használják fel a Kínai Kommunista Párt felügyelte piacgazdaságban, a bolygó rizstermésének pedig 30 százalékát eszik meg. Ugyanakkor a kínai GDP a teljes világgazdaságnak csak 13 százalékát teszi ki, tehát hatalmas fejlődési potenciállal rendelkezik a kelet-ázsiai nagyhatalom.
Évtizedeken át az Egyesült Államok voltak a legnagyobb befektetők Európában, ám tavaly már Kína vezetett, méghozzá lóhosszal, ez utóbbi beruházásai 23 milliárd dollárt tettek ki, szemben az amerikaiak 15 milliárdjával. Idén minden bizonnyal még több pénz áramlik majd az egykori Mennyei Birodalomból a vén kontinensre, az év elején kínai vállalatok 70 milliárd euro értékű potenciális szerződésekről számoltak be. A világkereskedelemben a kelet-ázsiai állam már évekkel ezelőtt elhódította az elsőséget. 2006-ban még USA 127 országnak volt a legfontosabb kereskedelmi partnere, míg Kína csak 70-nek. Mostanra megfordult az arány, utóbbi 124, előbbi 76 ország első számú kereskedelmi partnere. Napjainkra egyértelműen valótlanná vált az a közkeletű vélekedés, hogy Kínában első sorban silány textil- és műanyagárút termelnek. Tavaly a legnagyobb, 26,3 százalékos kínai exporttételt az elektronikai berendezések jelentették, 600,3 milliárd dollár értékben, a második helyen pedig, 16 százalékkal a motorok, gépek és pompák álltak, 364,5 milliárd dollárral.
.jpg)
