Tíz évvel ezelőtt még egy száz wattos égő sem gyulladt volna fel az idehaza megtermelt szélenergiától, míg jelenleg az országos energiatermelés 4,47 százalékát szélerőművek biztosítják. Tavaly azonban megtorpant a fejlődés.

Románia éveken át az európai elithez tartozott a szélenergia hasznosításának tekintetében. 2012-ben 370 szélturbinát építettek az országban, melyek összesen 923 MW energiát tudtak megtermelni. Az Európai Szélenergia Egyesület (EWEA) adatai szerint ez a 8 százalékát tette ki az abban az évben a kontinensen beüzemelt új termelési kapacitásnak, csupán négy, területileg jóval nagyobb és gazdaságilag lényegesen fejlettebb állam előzött meg bennünket: Németország (20 százalék), Nagy Britannia (16 százalék), Olaszország (11 százalék) és Spanyolország (9 százalék). Időközben megakadt az ugrásszerű fejlődés, tavaly uniós szinten a 17-ik helyen szerénykedtük az új termelési kapacitás tekintetében, mindössze 23 MW-tal, ami az EU-s összteljesítménynek 0,2 százaléka.

A drámai visszaesés hátterében az áll, hogy 2014-gyel kezdődően a kormány tetemesen visszafogta a korábbi bőséges szubvenciókat, ami aláásta az ágazat rentabilitását. 2013-ban a tíz fő hazai szélenergiaipari befektető mintegy félmilliárd lej nyereséget könyvelt el, ám egy évre rá már 1,9 milliárd lej veszteséget mutatott a könyvelési egyenleg. Ekkor mind a tíz piacvezető vállalat veszteséges volt, míg egy évvel korábban még kilenc nyereségesen gazdálkodott.

Az energetikai ágazatot szabályozó országos hatóság, az ANRE adatai szerint 2006-ban Románia energiaszükségletének mintegy 40 százalékát széntüzelésű erőművek fedezték, szélturbináink egyáltalán nem voltak. A zöld energiaforrások kiaknázása lényegében 2010-ben kezdődött.

a szélturbinák száma megközelíti az 1500-at. Tavaly az országos energiatermelés 12,5 százalékát környezetbarát forrásokból (nap, szél, biomassza) állítottuk elő, a szélerőművek piaci részesedése 4,47 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a szénerőművek az országos elosztó rendszerbe táplált energiának már csak 27 százalékát termelték meg.   

A környezetbarát szélenergia hasznosításának tekintetében az európai éllovas Németország, ahol majd 45 ezer MW a termelési kapacitás. A második helyen Spanyolország áll, 23 ezer MW összteljesítménnyel, míg a brit szélerőművek maximális kapacitása 13 ezer MW. A szélenergia hasznosítására jellemző módon a fejlett gazdasággal rendelkező országokban helyeznek nagy hangsúlyt.

amivel az Európai Unióban a tízedik helyet foglaljuk el. Az egykori szocialista országok közül Litvániában kezelik leginkább prioritásként ennek a megújuló energiaforrásnak a kihasználását, a balti ország teljes szélerőmű kapacitása 4200 MW. Az EU tagállamok közül kizárólag Máltán nem üzemel egyetlen szélturbina sem. Magyarország, úgy tűnik, teljesen rábízza magát az orosz gázra és az orosz pénzből építendő jövőbeli új paksi atomerőmű blokkra, ugyanis az elmúlt két évben, bár jelentős szélenergia potenciállal rendelkezik, az állami ösztönzés hiányának betudhatóan, egyetlen szélturbinát sem építettek.

Az anyaország jelenleg évi 328,9 MW energiát tud kinyerni szélből, ami kevesebb, mint a fele a bulgár termelési kapacitásnak, ám a szlovák szélerőművek 3,1 MW-os összteljesítményénél még mindig lényegesen több.