Az értelmetlen, szinte már szürreális luxus bámul a kirakatokból az Örök Város extravagáns vásárlóutcájában, míg kicsit odébb, mozgóárusok hada próbál meg kikönyörögni pár eurót a turisták zsebéből.

A Via dei Condotti nem tartozik Róma fő idegenforgalmi látványosságai közé, s bár sorakozik rajta néhány XVII-ik és XVIII-ik századbeli palota, megkockáztatom, hogy építészetileg a pesti Váci utca sokkal izgalmasabb. Mégsem bántam meg, hogy betévedtünk a Spanyol Lépcsőkről nevezetes Piazza di Spagnaból induló utcára, ez ugyanis a világ vezető luxuscikk- és divatcégeinek fő római gyűjtőhelye.

Armani, Dior, Gucci, Prada

„Nem megkeresni nehéz azt a sok pénzt, hanem elkölteni” – mondja Szász Attila tavaly bemutatott, Félvilág című, valós bűnügy ihlette filmjében a főszereplő, Mágnás Elza. A századelő Budapestjén fényűző életet élő kokott filmbeli szavai csengenek a fülemben, miközben a kirakatokat nézegetem, s arra gondolok, hogy napjainkban Elzának könnyebb lenne a dolga, hiszen egy sokmilliárd dolláros forgalmat bonyolító iparág segít a gazdagoknak elverni a könnyen jött pénzt. Armani, Dior, Gucci, Prada, Burberry, Furla, Trussardi, Bulgari, Cartier, Luis Vuitton és más luxusmárkák boltjai sorakoznak az út két oldalán.

A fényűzés és hivalkodás eme univerzumában a legszerényebb nevek közé tartozó Dolce & Gabbana kirakata előtt időzök kicsit. Az üveg túloldalán egy Bálint-napra készült kisestélyi San Valentino felirattal, három darab méretes, különféle színű szívvel. Ha egy anonim szabó keze alól került volna ki, valószínűleg jórészt lesajnáló tekintetek, ironikus megjegyzések jutnának neki osztályrészül. De egy menő divatcég boltjában díszeleg, ezért aztán alapból zseniális kreációnak minősül, áhítat és epekedés tárgya.

Nem is drága, 1850 euró csak. Hasonló stílusú pöttöm retikül jár mellé, csekély 1100 euróért. Új ruhához és táskához vadonatúj lábbeli is dukál, s a tervező, természetesen erre is gondolt, ráadásul tényleg aprópénzbe kerül, 575 euróba. Cakompakk 3500 eurót kóstál a szerény toalett, de hát meg kell adni a módját, elvégre egyszer van Bálint-nap egy évben.

Veder és ásó aranyáron

Néhány lépéssel odébb egy Castelli nevű ékszerbolt bejáratába botlunk. Korábban sem volt kétségem afelől, hogy nincs olyan képtelen ötlet, olyan teljességgel haszontalan tárgy, amiért a vastag tárcájú kényszeres pénzköltők ne lennének hajlandóak átlagos jövedelmű emberek számára mesés összegeket áldozni.

Ennek ellenére, ha nem láttam volna a saját szememmel, nehezen hinném el, hogy létezik olyan talicska, aminek bőrrel van bevonva az alváza, sőt, kívülről a puttonya is, ásó, igényes bőrborítású nyéllel, s ugyancsak bőrrel bevont veder, illetve öntözőkanna. A talicska ára 850 euró, s ugyanannyiba kerülnek a szerszámok is.

Akkor már sokkal jobban jár az ember, ha megveszi a teljes kerti szettet, amihez munkavédelmi sisak (280 euró) és kosár (300 euró) is jár, természetesen bőrrel bevonva, s csupán 1500 eurót kell lepengetni érte. Tehát nem csak egy exkluzív, ház körüli munkákhoz nélkülözhetetlen eszközkészlettel gazdagodik az élelmes és pénzes vásárló, hanem ráadásul megtakarít 780 eurót. A hülyének is megéri! Bár lehet, hogy csak annak.

Kicsit odébb, a falba épített, ékszerekkel teli vitrinek mellé szerény felszereltségű, retró jellegű kerékpár támaszkodik. Ugyanazon koncepció gyümölcse, mint a kertészeti szett, jó minőségű bőr alá rejtették a teljes alvázat, a teleszkópokat és a sárhányókat is. Hogy bőrrel vonni be egy biciklit éppoly értelmetlen, mint egy vedret vagy egy talicskát? Ez igaz, de attól még el lehet kérni érte 1400 eurót, s nem féltem a kereskedőt attól, hogy a nyakán marad. Ha egy megfelelően reprezentatív kirakatba kerül, el lehet itt adni akár az üvegfejű kalapácsot is, főleg ha selyembe bugyoláljuk a nyelét.

“Szelfi, szelfi!”

Úgy két kilométerrel odébb, a Szent Péter téren mozgóárus szólít meg, háromnapos tartózkodásunk során a 187-ik. Sötétbőrű bevándorló ez is, mint az összes előző, a szövege is ugyanaz, nem túl kreatív, de annál lényegretörőbb: Szelfi, szelfi. Öt eurót kér az árujáért, de nincs esélye nálam. Akkor vennék csak szelfibotot ha lenne bőrborítású vedrem, amibe beletegyem, s bőrös alvázú biciklim, amivel új szerzeményemmel hazakarikázhatnék.