Verespatak: perel a referendum miatt az Alburnus Maior
Bár a verespataki aranybánya megnyitásáról tartott Fehér megyei népszavazás érvénytelen volt, mivel a szavazati joggal rendelkezőknek kevesebb mint a fele járult az urnák elé (lásd keretes írásunkat), a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) beruházását ellenző Alburnus Maior Egyesület perelni készül a referendum kiírásáért a megyei önkormányzatot.
Az egyesület elnöke, Eugen David a maszol.ro-nak elmondta, törvénytelennek tartják, ezért megtámadják a közigazgatási bíróságon a népszavazásról szóló tanácsi határozatot. „A referendum kiírásáról rendkívüli ülésen döntött Fehér megyei tanács. Nem tartottak témában közvitát, nem szervezték meg a referendum kampányát. Ehelyett hagyták az RMGC-t, hogy masszívan kampányoljon az írott sajtóban, a televíziókban, ahol csak tudtak" – magyarázta.
David kifogásolja azt is, hogy egy olyan tervről kérték ki a lakosság véleményét, amelynek engedélyeztetése folyamatban van, és amelynek megvalósítását törvény szabályozza. Szerinte a referendumon feltett kérdés is populista. „A lakosság nyelvére lefordítva így hangzik: akar-e munkahelyeket?" – jelentette ki.
Az egyesület elnöke emiatt nem is szavazott a vasárnapi referendumon. Mint mondta, az Alburnus Maior sem vett részt a kampányban, mert ez egyenlőtlen küzdelem volt. „A verespataki bányatervet ellenző szervezetek alig jutottak szóhoz a referendumot megelőző időszakban, az RMGC pedig rengeteg kampányfelületet vásárolt a médiától. Az lett volna tisztességes, ha a megyei tanács közpénzekből a Fehér megyei településeken közvitákat szervez a népszavazáson feltett kérdésekről" – mondta David.
Kijelentette, szerinte nem megyei, sőt még csak nem is országos referendumot kellett volna kiírni ebben a kérdésben, hanem határokon átnyúló népszavazást. „Köztudott, hogy a verespataki bányatervnek Magyarországra is kiható környezetvédelmi következményei lehetnek. Miért nem kérdezték meg a magyarországiakat is népszavazáson a bányatervről?" – fogalmazott az Alburnus Maior elnöke.
A Fehér megyei választási iroda közlése szerint a szavazati joggal rendelkezők 43,20 százaléka jelent meg az urnáknál, akiknek 62,40 százaléka a bányanyitás mellett voksolt, 35,90 százalék pedig ellene. A választóknak arra kellett válaszolniuk: "Egyetért-e azzal, hogy újrainduljon a bányászat az Erdélyi Szigethegységben, és megnyissák a verespataki kitermelést?" A referendum nem volt ügydöntő, csak véleménynyilvánító. Verespatakon volt a legnagyobb a részvétel, ott a választók 66 százaléka nyilvánított véleményt, 78,75 százalékuk a bányanyitást pártolta.