A romániai atomenergia-ipar támogatja a Paks II atomerőmű-projektet, amelynek keretében új atomerőmű-blokkok épülnek Magyarországon, a leállítandó régiek helyettesítése érdekében - közölte hétfőn az iparág 14 romániai vállalatát tömörítő Román Atom Fórum (ROMATOM).

A fórum azt követően foglalt állást, hogy a Európai Bizottság tiltott állami támogatás alapos gyanúja miatt kivizsgálást indított a bővítés ügyében. 

Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény emlékeztet rá: az Európai Bizottság célkitűzései között szerepel a melegházhatásért felelős gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése. Ennek érdekében az európai atomenergia-iparban jelentős beruházásokat kell végrehajtani, le kell cserélni a régi, alacsony hatékonyságú, környezetszennyező berendezéseket - mutat rá a kommüniké.

A ROMATOM állásfoglalása szerint minden uniós tagállamnak joga van arra, hogy maga döntsön a különböző energiaforrások arányáról annak érdekében, hogy az emissziós célkitűzéseket teljesíteni tudja. A dokumentum rámutat: a Paks II beruházással Magyarország csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, növeli energetikai biztonságát, bruttó hazai termékét, munkahelyeket teremt és hozzájárul az atomenergia-ipar által használt sajátos tudásanyag továbbadásához.

"A ROMATOM támogatja a Paks II új atomerőmű-egységeinek megépítését és minden olyan európai atomenergetikai beruházást, amely biztonságos, ellenőrzött és üzembiztos technológiát használ" - idézte a hírügynökség Marius Gheorghiut, a ROMATOM elnökségét ellátó Elcomex IEA vállalat vezérigazgatóját.

Állásfoglalása szerint a ROMATOM biztonságosnak tartja a paksi bővítési projektben előirányzott - Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Szlovákiában és Magyarországon használt - VVER típusú atomerőműveket. Megjegyzik: az Európai Unióban megfelelő tudás és tapasztalat van ahhoz, hogy ezeket a reaktorokat fűtőanyaggal lássák el és így csökkentsék az "egyetlen forrástól való függőséget".

A ROMATOM álláspontját február 12-én megküldte az Európai Bizottságnak. 

A paksi bővítésről tavaly októberben rendeztek közmeghallgatást Bukarestben a beruházás környezeti hatásairól szóló nemzetközi konzultáció keretében. Magyarország valamennyi uniós tagállamnak és minden szomszédjának felajánlotta, hogy bekapcsolódhat a környezetvédelmi engedélyezési eljárásba az espoo-i egyezmény értelmében. A szomszédokon kívül Németország, Csehország, Görögország és Málta élt a lehetőséggel.

A sajtó kritikával (is) illette a bővítést

Korábban a romániai sajtóban több kritika is megjelent a paksi bővítéssel kapcsolatban. Az Adevărul a Magyar-orosz partnerség és a vitatott paksi erőmű - Miért hallgat Románia? című anyagában például azt kifogásolja, hogy Romániának semmilyen markáns álláspontja nincs az orosz pénzből megvalósítandó paksi bővítés és annak romániai környezeti hatásai ügyében, holott a környezetvédelmi szervezetek nagyon "vehemensek" voltak, amikor például a verespataki beruházást kellett elítélni.