Hiába duplázódott meg néhány év alatt a minimálbér, az ennyit keresők száma is kétszeresére nőtt. Hasonló arányban szaporodtak azok is, akik havi nettó 8000-nél többet visznek haza. 

Bár sokat elégedetlenkedünk az alacsony jövedelmek miatt, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években látványosan nőtt az átlagbér Romániában. Míg 2010-ben csak 1902 lej volt a bruttó átlagfizetés, addig tavaly júliusban már 2463 lej, ami szinte 30 százalékos növekedést jelent. Ez figyelemre méltó fejlődés, ám sajnos nagyrészt annak tudható be, hogy 7 év leforgása alatt megduplázódott a minimálbér, ami feltornázta az országos átlagot. 2008-ban még csak 500 lej volt a bruttó minimálbér, jelenleg azonban már 1050 lej, május 1-től pedig 1250 lej lesz.

Az Országos Statisztikai Hivatal adataiból az derül ki, hogy továbbra is rengetegen élnek egyik napról a másikra. A minimálbér növelésével párhuzamosan évről-évre szaporodott a törvény által előírt legalacsonyabb fizetésű alkalmazottak száma. 2010-ben még csak 800 ezer munkavállalót alkalmaztak minimálbérrel, ám a tavalyi évre ezek száma megduplázódott, 1,58 millióra emelkedett.

Való igaz, hogy időközben az aktív lakosság száma is nőtt, ám ennek ellenére a minimálbért keresők aránya öt év alatt 16,5 százalékról 29,3 százalékra változott. A második legnépesebb bérsáv az 1050 és 1500 lej közötti, ahova 830 ezer alkalmazott tartozik. Havi 1501 és 2000 lej közötti összeget 533 ezren, 2001 és 3000 lej között pedig 619 ezren keresnek. 3001 és 4000 lej közötti fizetést jóval kevesebben, 295 ezren kapnak, 4001 és 5000 lej közötti összeget pedig 139 ezren visznek haza. Azon szerencsések, akik 8000 lejnél is többet keresnek, 78 ezren vannak.

A nemek közötti egyenlőtlenség szemmel látható

Az adatokból kiderül az is, hogy a munka mezején még igen távol vagyunk a nemek közötti egyenlőségtől. Az alacsony bérsávokban a férfi-, illetve a női munkavállalók aránya között nincs számottevő eltérés, ellenben a jól keresők között az erősebb nem lényegesen jobban képviselteti magát. Az 5001-6000 lejes bérsávban tavaly 41,5 ezer férfi és csupán 28 ezer nő volt, 6001 és 7000 lej között pedig 25 ezer-16 ezer volt az arány, szintén a férfiak javára. 8000 lej fölött 51 ezer férfi és 27 ezer nő keres.

Az, hogy a munkavállalók tömegei, átlagbér növekedés ide vagy oda, nem élnek lényegesen jobban, mint néhány évvel korábban, abból derül ki, hogy míg a minimálbéresek száma megugrott, a közvetlenül a minimálbér fölötti bérsávban levők tetemesen megfogyatkoztak, arányuk az aktív lakosságon belül 33,7 százalékról 20,28 százalékra esett. A havi 8000 lejnél többet kereső tehetősek aránya ugyanakkor látványosan megnőtt, 2008-ban még csak a munkavállalók 0,9 százalékát tették ki, ellenben tavaly már több mint 2 százalékát.

A jobb bér korral jár

A statisztikák arról árulkodnak, hogy az életkor előrehaladtával a munkavállalók bérezése javul, az alacsony bérsávokban az idősek alul-, míg a jól keresők között felülreprezentáltak. Így például, míg a 3001 és 4000 lej közötti sávba a 35-39 éveseknek csak 7,11 százaléka, a 40-45 éveseknek pedig 7,90 százaléka tartozik, addig a 60 év felettiek 11,8 százaléka keres ennyi pénzt. Havi 8000 lejnél többet a 35-39, illetve 40-45 évesek 2,85 és 1,9 százaléka visz haza, azonban a 60 év felettieknél ezen arány 3,21 százalék.