Jelenleg a romániai városok közül Kolozsváron a legmagasabb az informatikusoknak az aktív lakosságon belüli aránya, s itt állítják elő az ágazat exportra kerülő termékeinek 70 százalékát. A Cluj Innovation City nevű projekt emeli a tétet, Közép-Európa Szilícium-völgyévé tenné a várost és környékét.

A Kolozsvár-jelenség címmel,16 oldalas cikket szentel a Kincses Város gazdasági fejlődésének átfogó bemutatására a Ziarul Financiar (ZF) gazdasági napilap Business Magazin című mellékletének legutóbbi száma. A szerzők arra keresik a választ, hogyan vált alig valamivel több, mint egy évtized alatt a Funar-érában stagnáló erdélyi főváros a romániai gazdasági fejlődés egyik motorjává.

„A kolozsváriak vállalkozó szelleműek, ilyennek nevelték őket” – nyilatkozta a ZF-nek Gadola István, az Energobit Rt. társtulajdonosa. Az üzletember még két tényezőnek tulajdonít fontos szerepet a város látványos gazdasági felemelkedésében: a minőségi felsőoktatásnak és az önkormányzatnak. “Óriási dolog, hogy vannak ipari parkok, ahol kiépített infrastruktúrával ellátott telket kapsz, s gyorsan fel tudsz építeni egy gyárat” – véli a vállalkozó.

Lenyűgöző adatok

A statisztikai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy jelenleg Kolozs megye, elsősorban a megyeszékhelynek köszönhetően, az ország gazdaságilag egyik legfejlettebb régiója. A bejegyzett vállalkozások számát tekintve tavaly Kolozs megye országos szinten a második helyen állt, Bukarest mögött, 35.484 céggel. Harmadik Temes, 28.539 céggel, míg Biharban 23.422, Marosban 15.997, Hargitában 8.362, Kovásznában pedig 4.583 működött. A vállalkozó kedv továbbra is buzog a megyében, a ZF adatai szerint ugyanis az év kezdete óta több mint 2.600 céget jegyeztek be itt, ami az országos értéknek kb. 13 százaléka.

Kolozsváron olyan, országos viszonylatban is a legnagyobbak közé tartozó vállalatok működnek, mint a Mol Románia, a Transilvania Bank, az Emerson, a Friesland Campina, a Terapia vagy az Energobit. A helyben bejegyzett 20 legnagyobb vállalkozás 2014-es forgalma alapján Kolozs megye a kilencedik Romániában, 12,3 milliárd lejjel.

Figyelembe véve valamennyi cég forgalmát, Kolozs a hatodik helyen áll, 42 milliárd lejjel, csupán 3,9 milliárd lejjel lemaradva a dobogó legalsó fokát elfoglaló Temes megyétől. A munkavállalók számát tekintve, akik tavaly több mint 166 ezren voltak, Kolozst csupán Bukarest és Temes megye előzik meg. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a munkanélküliségi ráta jóval az országos átlag alatt van, mindössze 2,6 százalék.

Ennél csak a fővárosban, valamint Temes, Ilfov és Arad megyékben kisebb az állástalanok aránya, amely Maros megyében például 6,1 százalék. A megyeszékhely és környékének rohamos gazdasági fejlődését jól tükrözi az átlagbér növekedése, ami 2013 végén 27,1 százalékkal volt nagyobb, mint 2008-ban. Ennél jobban csak Temesben és Argeș megyében nőttek a fizetések.

Felkerült a világtérképre

Az erdélyi főváros gazdaságának első számú húzóágazata az informatika. „Kolozsváron több száz informatikai cég működik, ami jelentős német, angol, ír és holland városokéval összemérhető koncentráció. A gyakorlat azt mutatja, hogy amikor egy iparág kiválaszt magának egy várost, akkor hosszú időre megtelepszik ott, mivel a szakembertömeg nagysága átlép egy bizonyos kritikus értéket, ami számos előnnyel jár” – nyilatkozta Stelian Brad, a 30 vállalkozást, három egyetemet, valamint nyolc intézményt és szervezetet tömörítő IT Kolozsvár informatikai klaszter elnöke. Véleménye szerint előny az is, hogy Kolozsváron az ágazatot nem a multinacionális vállalatok, hanem a helyi vállalkozások uralják, a helyi tőke erőfölényben van a külföldivel szemben.

Barna Erik, a Life Is Hard elnöke szerint a siker elsősorban a helyi egyetemekről kikerülő jól képzett szakembereknek tulajdonítható. „Ugyanakkor egyre több a vállalkozói környezetet támogató magánkezdeményezés, s szaporodnak a nemzetközi szinten is sikeres helyi IT projektek, mint például a Trilulilu vagy a LiveRail. Mindezek hatására Kolozsvár felkerült a világ IT térképére” – fejtette ki Barna Erik.

A nyilatkozók nem a levegőbe beszélnek, ugyanis

amelyek az ágazat exportra kerülő termékeinek 70 százalékát állítják elő. Valamennyi romániai város közül Kolozsváron a legnagyobb a számítástechnikai szakembereknek az aktív lakosságon belüli aránya. 2008 és 2013 között az ágazatban dolgozók száma 115 százalékkal nőtt meg.

Ez országos viszonylatban kiugróan magas érték, hiszen a második helyen álló Ilfov megyében 70 százalékos volt a növekedés, Bukarestben pedig 4 százalékkal kevesebb informatikus dolgozott, mint öt évvel korábban. 2013 végén 11.600 informatikai szakember dolgozott Kolozsban. Ez szinte kétszer annyi, mint ahány informatikusuk volt Bihar, Szatmár, Hargita, Maros, Kovászna és Szilágy megyéknek összesen.

200 hektáros komplexum

A Kolozsvár IT jelenleg a Cluj Innovation City nevű projekten dolgozik, mely a helyhatóság, az oktatási intézmények és az üzleti szféra bevonásával egy Szilícium-völgy jellegű informatikai ipari gócpont létrehozását célozza meg a városban és annak vonzáskörzetében. “A Cluj Innovation City egy városfejlesztési projekt, mely koncentrálni fogja a régió legtöbb informatikai cégét, s az integrált szolgáltatások révén új munkahelyeket teremt, aminek a hatása országos viszonylatban is érezhető lesz.

Az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy 2017-re a klaszter legyen Kelet-Európa legmegbízhatóbb szolgáltatója az innovatív informatikai termékek és szolgáltatások terén” – nyilatkozta Alexandru Tulai, a Kolozsvár IT igazgatótanácsának elnöke. A projekt keretében egy 200 hektáros területen irodaházak, kutató laboratóriumok, előadótermek, oktatási intézmények, szállodák, éttermek és más szolgáltató létesítmények fognak épülni.

Jelentős mértékben Kolozsvár hozzájárulásának köszönhetően, tavaly a hazai informatikai ágazat bevétele 13 százalékkal nőtt, 2,42 milliárd euróra. Az exportbevételek aránya szintén emelkedett, a 2013-as 60 százalékról 65 százalékra. Az előrejelzések idén 14 százalékos növekedést jósolnak, ami többszöröse a teljes román gazdaságban várható mutatónak.