Akár 100 milliárd köbméter földgáz is rejtőzhet a Fekete-tenger kontinentális talapzatában, ami néhány éven belül mérsékelheti Közép- és Dél-Kelet Európa Oroszországgal szembeni függőségét. A román Petrom és az amerikai ExxonMobil nemrégiben új lelőhelyet talált, amelynek értéke a 3,5 milliárd eurót is elérheti.

Újabb gázlelőhelyet talált a Petrom és az amerikai ExxonMobil a Fekete-tengerben. A Ziarul Financiar gazdasági napilap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a tartalékot 20 milliárd köbméterre becsülik a szakértők. A próbafúrást végző két kőolajipari vállalat egyelőre nem erősítette meg a hírt.

A jelenlegi árfolyamon az újonan felfedezett készlet értéke 3,5 milliárd euró körül van. Ha az információ igaz, akkor a kontinentális talapzatban rejtőző kitermelhető gáztartalék mennyisége akár a 100 milliárd köbmétert is elérheti. Az első lelőhelyre még 2012-ben akadt a Petrom és az ExxonMobil. A szakemberek úgy saccolják, hogy ennek a kapacitása 42 és 84 milliárd köbméter között lehet.

Tekintettel arra, hogy az Európa által fogyasztott orosz gáz azerbajdzsánival és türkmenisztánival történő jövőbeni kiváltását célzó tervek elakadtak, a fekete-tengeri készletek szerepe felértékelődhet. A kitermelés előre láthatóan 2019-ben vagy 2020-ban kezdődik majd, amikorra Romániának, ha exportálni akar, modernizálnia kell a szállítási infrastruktúráját.

Ennek jegyében a Transgaz 252 millió eurós költségvetéssel szándékozik megépíteni egy vezetéket, mely eljuttatja a gázt a tengerparti Tuzlából az országos elosztó rendszerbe. További 560 millió euróba kerül majd a hazai hálózatot Magyarországhoz és Bulgáriához kapcsoló, mindkét irányú szállítást lehetővé tevő vezeték. Ennek a kiépítése és a fekete-tengeri kitermelés megkezdése áldás lehet az orosz gázszállításoknak kiszolgáltatott Közép- és Délkelet-Európa számára. A balti államok mellett ez a térség van leginkább rászorulva a Gazprom szolgáltatására.

Magyarország kiszolgáltatott

Az észak- és nyugat-európai, valamint a mediterrán államok, köszönhetően az északi-tengeri lelőhelyeknek és az Észak-Afrikából, illetve a Közel-Keletről származó importnak, sokkal kisebb mértékben függnek az orosz szállításoktól. Nagy-Britannia, Írország, Portugália, Spanyolország, Horvátország, Norvégia, Dánia és Svédország egyáltalán nem használ orosz gázt, míg Belgium, Hollandia, Franciaország, Svájc, Olaszország és Németország esetében ennek részaránya 1,1 és 45,6 százalék között mozog.

A legkiszolgáltatottabb helyzetben Bulgária, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria és Lengyelország van, melyek fogyasztásuk 96,8-57,3 százalékát Oroszországból fedezik. Magyarország az orosz gázra leginkább rászoruló országok közé tartozik, 80 százalékot meghaladó függőséggel.    

Románia gázfogyasztásának csupán 15,3 százalékát fedezi Oroszországból. Tavaly összesen 12,5 milliárd köbméter földgázt használtunk el. Ez 19 százalékkal kevesebb, mint a 2008-as fogyasztás, de még 2009-ben, a gazdasági válság első évében is több gázra volt szüksége az országnak mint tavaly.