Augusztus 15-étől reklámadót kell fizetni a reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után a médiavállalkozásoknak, a kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók használóinak, az internetes reklámok közlőinek. Az adózók 2014-ben az első adóelőleget augusztus 20-áig kötelesek bevallani és befizetni, az adóelőleg alapja a 2013-ban elért nettó árbevételnek a törvény hatályba lépése napjától, azaz 2014. augusztus 15-étől 2014. december 31-éig terjedő időarányos része.

A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, efölött sávosan változik. Félmilliárd és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ennél nagyobb, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék.

Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja az előállítás és a közzététel költsége.

A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén, illetve interneten magyar vagy túlnyomórészt magyar nyelvű reklámot tesznek közzé. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, a szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is.

A reklámot közzétevőknek emellett nyilatkozniuk kell arról, hogy fennáll-e az adókötelezettségük, avagy nem esnek a reklámadó hatálya alá. Ha ezt a nyilatkozatot bármilyen okból nem teszik meg, akkor az adófizetési kötelezettség a reklám megrendelőjét terheli - ez lehet a reklámügynökség vagy maga a hirdető. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig egységesen 20 százalék. Nyilatkozat hiányában csak azok a magánszemélyek mentesülnek a reklámadó-fizetési kötelezettség alól, akik a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak és nem egyéni vállalkozók.

A 2014-es adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban, személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százaléka. Csak akkor csökkenthető azonban az idei reklámadóalap, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív.

Ugyanazon tétellel nem csökkenthető egyszerre a társasági adó és a reklámadó. Emellett nem csökkentheti a társasági adó alapját a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha a reklám megrendelője azért válik adóalannyá, mert nem kapott a közzétevőtől nyilatkozatot.

A kapcsolt vállalkozásoknak az adóköteles reklámbevételből, a saját célú reklámból és a reklámértékesítő ügynökségektől származó árrésével növelt adóalapját össze kell adni, majd a kiszámított adó mértékét nettóárbevétel-arányosan kell elosztani közöttük. Ha az adóalany reklámértékesítő ügynökséggel köt szerződést, az ügynökség kapcsolt vállalkozásnak minősül, és az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítő társaságnál megjelenő árréssel.