Megszavazták a "Lex TV2"-vé süllyedt reklámadót
Kivételes, sürgős eljárásban egy nap alatt lezavarták a reklámadót a magyar parlamentben. Az utolsó pillanatban egy olyan módosító javaslatot nyújtottak be, amely éppen a TV2-nek kedvez. A törvény beterjesztője szerint a sajtószabadság ettől nem csorbul, az újságírók pedig amúgy sem függetlenek, mert a tulajdonosok érdekeit képviselik.
L. Simon László, a törvény benyújtója szerint felforgatta a múlt hetet a reklámadó tervezete, amit nem a politika, hanem a médiaipar generált, mert nem akarják, hogy csökkenjen a bevételük. A fideszes politikus a parlamenti vitában azt mondta, az adó illeszkedik az adórendszerbe, ráadásul a "média minőségi irányba tolását tartották szem előtt".
L. Simon azt mondta, ezt nem egy új keletű javaslat, mivel 2000-ben volt ilyen először, 2008-ban is javasolták, majd tavaly is. Szerinte egy olyan országban, ahol pluszterhet vállalnak a bankok, a közműszolgáltatók, ez a média számára is vállalható kell hogy legyen. Az ebből befolyt 8-10 milliárd forint pedig nem bagatell összeg a fideszes képviselő szerint, hiszen ő a kulturális pályázatokra ennyit költött. A bevételt pedig oktatásra szánják, mivel "olyan pusztításokat végeznek egyes médiumok a fiatalok körében, amiket orvosolni kell".
Az Orbán-kormány érvrendszere
- – Nem érinti a sajtószabadságot; az újságírók most is a tulajdonosi érdekeket szolgálják.
- – Illeszkedik a kormány adózási logikájához.
- – Segíti, hogy a média minőségi irányba forduljon.
- – Nemcsak a TV2-nek ad könnyítést, mert vannak kormányt bíráló médiumok, amiknek nem kell fizetniük.
A politikus szerint azért nem volt egyeztetés erről, mert ez egy egyéni képviselő indítvány, így nem tudták azt a vitát végigvinni, amit akkor tudtak volna, ha a kormány nyújtja be. De az elmúlt egy hét szerinte megmutatta, milyen a vita, mert az nem arról szól, hogy a bonuszrendszer egyenlő a korrupciós rendszerrel.
L. Simon szerint az újságírók nem függetlenek, mivel a vitában a tulajdonosok érdekeit képviselik azzal, hogy a sajtószabadságot féltik, pedig nem erről van szó. Lázár új államtitkára szerint az is bizonyítja, hogy sajtószabadság van, hogy a Népszabadság most üres címlappal megjelenhetett, amit 1982-ben nem tehetett meg.
Azzal is érvel, hogy a reklámadó munkahelyeket sem veszélyeztet, mert a minőségi tartalomgyártáshoz emberekre van szükség. Majd azzal zárta felszólalását, hogy előkészítik majd a web2-es tartalmak megadóztatását (Facebook, Google), mivel a költségvetésnek is szüksége van erre az összegre.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány nevében ugyanezt ismételte meg, illetve, hogy a kormány is támogatja a javaslatot. A Fidesz vezérszónoka egyórás késéssel érkezett meg, majd ugyanazokat elmondta, amit korábban L. Simon László
Minek kivételeznek?
Az MSZP-s Tóth Balázs volt a kisebbségi vélemény előadója, aki arról beszélt, milyen elképesztő módon kezelte ezt a javaslatot a Fidesz. Egyrészt jöttek-mentek a fiókból a módosítók az utolsó pillanatban is, a képviselők át sem tudták nézni. Majd kiderült, hogy a TV2-nek ad enyhítést, ami méltatlan az Országgyűlésre nézve is. "Felvetődik az a kérdés, mi ennek az oka, kinek az érdekkörébe tartozik ez a csatorna?" – mondta.
Nemcsak a sajtószabadságot érinti, hanem az ellenzők szerint ez egy büntetőadó, hiszen annak a csatornának kell a legtöbbet fizetnie, amelyik nincs a Fidesz érdekkörében. Ráadásul az MSZP szerint logikai bibi van a kormány érvrendszerében, hiszen azt mondják, ez majd minőségi műsorokra kényszerítik a tévéket, majd azt mondja L. Simon, hogy úgysem fogják megszüntetni a népszerű műsorokat.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a reklámadóval a kormány át akarja rendezni a médiapiacot. Mint mondta, igenis érinti a sajtószabadságot, mivel szűkíti a nyilvánosság tereit, hiszen az adóval médiumok fognak eltűnni, illetve az marad talpon, ahova az állam a hirdetéseit teszi.
A szocialista Burány Sándor szerint cinikus a törvényjavaslat, mert indokolása rendkívül hamis. A költségvetésnek nincs erre a 8-10 milliárd forintra szüksége, a nemzetgazdasági miniszter is azt mondta, stabil az ország pénzügyi helyzete. Majd áttért arra, hogy az igazi cél, hogy korlátozzák azok körét, aki nem a kormány által preferált híreket jeleníti meg. Bezzeg szerinte az MTI, ami elmegy a sajtótájékoztatókra, de nem ír meg semmit. A Klubrádió utolsó vidéki frekvenciáját is elvették, illetve az Origo főszerkesztőjét is kirúgták, mert meg merte szellőztetni, hogy Lázár mennyiért utazott – mondta.
Burány nem egy esetet hallott arról fogadóóráján, hogy piaci szereplők figyelmét is felhívják arra, hogy milyen lapokba ne hirdessen, mert az nem tetszene a kormánynak.
Jobbik: mi ezt már javasoltuk, de akkor leszavazták
A Jobbiknak az fáj, hogy nem az ő reklámadós tervüket fogadta el anno a Fidesz. Novák Előd felidézte, hogy ők már évekkel ezelőtt felvetették egy olyan adó gondolatát, ami nem egy sarc, hanem a „szennyező”, multinacionális médiumokat célozta volna, viszont nem kellett volna fizetnie annak, ki szerintük jó példát mutatnak. De ezeket a javaslatokat a Fidesz leszavazta, még L. Simon László is.
A Jobbik egyébként örülne annak is, ha kivonulnának a kereskedelmi médiumok, mert akkor végre lenne lehetőség történelmi magyar játékfilmek gyártására, illetve az abból származó bevételt ingyenes internetre használták volna.
Schiffer András szerint éles vonalat kell húzni, hogy mit gondol az LMP és a többi ellenzéki párt a reklámadóról, ami igazából szerinte médiaadó, mert nem a reklámpiacot érinti. Szerinte fontos különbséget tenni a reklámadó és a médiaadó között, mert előbbinek helye van, a túlfogyasztás korlátozza, és azzal a zöld pártok egyetértenek.
LMP: kit néznek hülyének
Az LMP szerint a jelenlegi médiarendszer hozzájárul ahhoz, hogy a túlfogyasztásban érdekeltek legyenek, érdekeltek abban, hogy a politikai globális kapitalizmus fennmaradjon, és a kritikai potenciált száműzzék és féken tartsa a tömegeket. Mint mondta, azok a médiumok, amik kereskedelmi szolgáltatások reklámozásából élnek, nem elemei a kritikai nyilvánosságnak.
Ez a reklámadó viszont nem a túlfogyasztást csökkenti, hanem a túlfogyasztás haszonélvezőit jelölik ki hatalmi szóval. „Kit néznek hülyének, ne nevetessék már ki magukat” – reagált Schiffer arra, hogy az oktatásra fogják költeni ezt a pénzt, amikor évek óta „talicskával tolják ki a pénzt az ágazatból”.
Schiffer szerint inkább az önkormányzati és az állami cégek hirdetéseit kellene szabályozni, hogy „holmi MVM-es, paksi pénzekkel ne lehessen operálni”. Aggódik amiatt is, hogy a társadalmi célú hirdetések háttérbe szorulnak.
Schiffer szerint a reklámadó beavatkozik két kereskedelmi adó versenyébe. Mint mondta, azzal nem lenne baj, ha ugyanaz a mérték lenne, de elfogadhatatlan, hogy a Fidesz kijelöli a számára kedves vállalkozásokat.