Rendkívüli mértékben visszaesik a húsfogyasztás a nagyböjtben, legalábbis ezt tapasztalják a húsüzemeket működtető cégtulajdonosok. A katolikus vidékeken ötven-, a reformátusoknál huszonöt, az ortodoxok által lakott régiókban viszont nyolcvan százalékos visszaesés tapasztalható.

Első ránézésre is több mint harmincféle termék zsúfolódik az ízlésesen megrakott húsos hűtőkben, füstölt kolbászok, szalonák, sonkák kívántatják magukat a polcokon, vásárló viszont oly kevés.

Évente két alkalommal, karácsony és húsvét előtt a húsüzemek is böjtölnek: lényegesen kevesebb húst sikerül értékesíteniük az üzletekben, mint az év többi részében. A drasztikus visszaesés a szigorúan vett nagyböjt számlájára írható. Hargita megyében Gyergyószentmiklóson működik az egyedüli, minden szüksége engedéllyel rendelkező vágóhíd, amely jelenleg hét megyébe, összesen ezer üzletbe szállít termékeket.

Benedek Árpád tulajdonos szerint a katolikus vidékeken nagyjából ötven százalékos visszaesés tapasztalható: Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Székelyudvarhely környékén jelentősen megcsappan a húsvét előtti hat hétben a húsfogyasztás. „A katolikusok is viszonylag szigorúan veszik a böjtöt, a hústilalmat eléggé érzékeljük a bevételeinken”, állapítja meg a maszol.ro kérdésére a cégvezető.

Az Eurostat által készített statisztikai mutatók szerint Romániában csökken a húsfogyasztás: átlagosan évente hatvan kiló húst fogyaszt egy román állampolgár. Ezzel szemben az uniós átlag kilencven kiló évente. Az elfogyasztott húsmennyiség felét a disznóhús teszi ki. A marhahús fogyasztás háromszor kevesebb Romániában az EU-s átlaghoz képest. Csupán a szárnyasok fogyasztását illetően közelítünk az uniós átlaghoz: egy átag romániai lakos húsz kiló szárnyast fogyaszt évente, és az uniós fogyasztás ezt csak kevéssel haladja meg.

Római Katolikus Egyház: hústilalom, vagy böjt?

A húsüzletekben is egyértelmű pangás tapasztalható, ám az elárusítók szerint ebben nem csak a böjtnek, de a szegénységnek is jelentős szerepe van. „Az emberek sokszor szívesen megvennék a húst, ha lenne rá pénzük. Egyesek pedig úgy vannak, hogy inkább böjtölnek jócselekedetekkel és húsevéssel, mert még mindig olcsóbbak a hústermékek, mint a zöldség-gyümölcs”, véli az egyik húsüzlet kiszolgálónője, miközben a roskadásig telt hűtőszekrényekben a finomságokat igazgatja. 

Az éppen bekukkantó vásárló pedig, bár módjával, de válogat az ínyencségek közül. „Nekünk akkor van böjt, amikor fizetés előtt állunk, rendszerint minden hónapban. Természetesen figyelünk az étkezésre ebben az időszakban, de a húsfogyasztást egyéb, sokkal drasztikusabb tényezők is meghatározzák, mint a pénteki tilalom”, fogalmazta meg véleményét.

A Jelenleg érvényes böjti fegyelem a Római Katolikus Egyházban hamvazószerdán és nagypénteken rendeli el a szigorú böjtöt, amikor 14 éves kortól hústilalom van, a 18 és 60 év közötti egészséges katolikusok pedig ezeken a napokon csak egyszer lakhatnak jól, s ezen kívül legfeljebb kétszer vehetnek magukhoz kevés ételt.  A nagyböjt többi péntekjén egyszerű hústilalom van 14 éves kortól. A püspöki konferencia pontosabban is meghatározhatja a böjt és a hústilalom megtartását továbbá egészében vagy részben helyettesítheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival, főként a segítő szeretet cselekedeteivel és vallásgyakorlatokkal.

Szigorúbb a böjt az ortodoxoknál

Még drasztikusabb a helyzet az ortodoxok által lakott román vidékeken, a hústermékek árusításának visszaesése terén: nagyjából nyolcvan százalékos csökkenést tapasztaltak a moldvai régióban, mondta Benedek Árpád, a gyergyószentmiklósi vágóhíd vezetője. „Ebben az időszakban egyáltalán nem érdemes a román vidékekre kiszállni, ott rendkívül komolyan veszik a hústermékektől való tartózkodást a nagyböjtben. Ilyenkor nekünk is feketeböjtünk van. Húsvét előtt egy-két héttel már elkezdődik a bevásárlás, az előkészületek az ünnepre és ilyenkor valamennyit be tudunk hozni a böjtös időszak veszteségéből. Úgy kell dogoznunk egész évben, hogy a karácsonyt és húsvétot megelőző időszakokban tapasztalható visszaesést tudjuk pótolni az év többi felében”, nyilatkozta kérdésünkre Benedek Árpád vállalkozó.

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén megehetik a halat is

Az ortodox egyház húsvéti liturgiái évszázadok óta változatlan formában zajlanak. A böjtöt is rendkívül komolyan veszik és szigorúan be is tartják. „ Az ortodox egyházban az egész évben tartott böjtök közül a leghosszabb és legszigorúbb a húsvétot megelőző 40 napos böjt – mondja Miriam Oprea főapáca, a marosfői zárda házfőnöke. Sem húst, de még tejterméket és tojást sem szabad fogyasztani, nagyszombaton pedig csak vizet fogyaszthatnak. Egyébként a nagyböjti időszakot nem csak a zárdában lakó apácák, de az ortodox egyház hívei szinte egytől egyig nagyon komolyan veszik. A mai napon, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén feloldozást kaptak a szokás szerinti olaj és bor mellett a halételek fogyasztására.

Mennybe visz a böjt?

„Természetesen nagyon komolyan vesszük a nagyböjti időszakot. Én személy szerint, teljes mértékben megvonom magamtól a húsételeket. Ha Jézusnak sikerült negyven napig kenyéren és vízen élnie, nekem is meg kell tenni ezt a lépést, hogy a Menyországba jussak” – mutatta be nagyböjti szokását D. Steluţa ortodox hívő, Durău településről. A szomszédja még hozzáteszi: „Aranyszájú Szent János azt mondta, a test szintjén művelt böjt a lélek táplálékát jelenti. A szánkkal és a szemünkkel is böjtölni kell, de ez nem csak az ételre és a hústilalomra érvényes. Tartozunk annyival az Isten Fiának, hogy tartsuk a böjtöt, hogy aztán a Mennybe juttasson bennünket. Ugyanakkor a szavaink és a gondolataink szintjén is böjtölni kell, hogy ne essünk kísértésbe, hiszen a gonosz az folyamatosan böjtöl, soha nem eszik, és nem is alszik, de folyamatosan az alkalmat keresi, hogy eltérítsen a Mennyei Atyától”, válaszolta kérdésünkre M. Grigore, durau-i lakos.

Az Ortodox Egyházban ősi hagyománya van a nagyheti böjtnek, amikor nagycsütörtöktől a húsvétra virradó éjszakáig nem ettek. Később a nagyböjti időt kiterjesztették az egész negyvennapos nagyböjtre. Az ortodox hívők évente kétszer tartanak úgynevezett szigorú böjtöt: a nagyböjt első napján, hétfőn és nagypénteken. Hústól való tartózkodást vár el az egyház a nagyböjt szerdáin és péntekjein. E két napon csak növényi eredetű ételeket fogyasztanak, kerülik a zsírt, tejet vajat, tojást. Idén is, akárcsak 2010-ben és 2011-ben, az ortodox és a római katolikus húsvét egy napra esik.

Felekezettől független a szegénység

A kibédi Agro Prod Com Dósa Kft. Maros és Hargita megyében értékesíti termékeit. A katolikusok és ortodox vidékek mellett a többségében reformátusok lakta településeken is kiszolgálja a vásárlókat. Dósa Árpád cégvezető szerint a 25-30 százalékos visszaesés nem feltétlenül a felekezeteknek a böjthez való viszonyulásukat, sokkal inkább a pénztelenséget érézkelteti.

A húsvét a reformátusoknál a nagypéntekkel, Jézus kereszthalálával kezdődik, ez az egyedüli böjti napjuk. Tele hassal nem lehet jól imádkozni, jól prédikálni — mondta Kálvin János, aki szerint a szent és törvényes böjt megzabolázza a testet, előkészíti az embert az imádságra, valamint jele az Isten színe előtt való megalázkodásnak, azaz a bűnvallás kísérője.