A Kovászna megyei Szépmezőn működő öntözőrendszer mintájára Hargita megye több térségében, valamint Kézdiszéken is hasonlókat alakítanának ki elsősorban a burgonyatermesztő gazdák segítése céljából az elkövetkező években.

A 2021-ben kezdődő új uniós finanszírozási ciklusban a romániai mezőgazdaság fejlesztésére megítélt 80 milliárd lejből ezekre a projektekre is pályáznának a székelyföldi gazdák egyesületekbe tömörülve – többek között erről tájékoztatta a sajtót csütörtökön Tánczos Barna Hargita megyei RMDSZ-es szenátor és Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ügyvezetője.

A mezőgazdasági szakember kifejtette, hogy Kovászna megye abban a szerencsés helyzetben van, hogy az előző rendszerből rájuk marad mintegy 2500 hektárnyi területet lefedő mesterséges öntözésre alkalmas hálózat. Ennek egy részét – körülbelül 1600 hektár terülten – már felújították, és további 600 hektár területet ellátó rendszer rehabilitálása, valamint kiépítése éppen folyamatban van. Ennek köszönhetően Kovászna megye mezőgazdasági területeinek 10 százaléka mesterségesen öntözhető lesz.

„Az öntözési rendszerek kiépítésének azért van nagy jelentősége, mert a gazdák számára egyre nagyobb kihívást jelent a globális felmelegedéshez való alkalmazkodás. A mezőgazdasággal foglalkozók már nem alapozhatnak csak a természetes öntözésre. Ahhoz, hogy ezeket a rendszereket kiépítsék és használhassák, a gazdáknak úgynevezett vízhasználati egyesületekbe kellett tömörülniük” – mutatott rá Könczei Csaba.

A Maszol kérdésére válaszolva Tánczos Barna elmondta, hogy Hargita megyében Alcsíkon, Felcsíkon, valamint a Gyergyói-medence északi részében a településeket tömörítő fejlesztési társulások már jelezték, hogy létrehoznák a vízhasználati egyesületeket is, és a helyi erőforrásaikat is bevetnék az öntözőrendszerek kiépítésének érdekében. Emellett számolnak az új uniós költségvetési ciklusban kiírandó pályázati lehetőségekkel, valamint az állami támogatásokkal.  

A szenátor azt is elmondta, hogy több csíkszéki településen egyeztettek a gazdákkal, akik elmondták: a koronavírus-járvány okozta válság mérséklése érdekében nagyon fontos az ő szemszögükből, hogy a termelői piacokat nyitva tartsák. Elpanaszolták azt is, hogy a járvány kitörése a termények árát befolyásolta, egyre kisebb összegért értékesíthetik a portékájukat, ráadásul a felügyelet nélküli értékesítési hálózatok, amelyeket a piacok alternatívájaként vesznek igénybe, rendszerint „kizsákmányolják őket”. Ugyanakkor az árcsökkenés miatt az állam nem nyújt semmilyen támogatást a gazdáknak. Az elkövetkező időszak egyik kihívása lesz ezekre a problémákra is megoldást találni – összegzett a szenátor.

(Címlapkép: agrointel.ro)