A második negyedévben megfeleződött az utasszám, az éves deficit előreláthatóan meghaladja majd a fél milliárd lejt.

Idehaza az uniós átlagnál jóval kisebb mértékben csökkent a vasúti személyszállítás volumene a koronavírus járvány első, tavaszi hulláma idején. Április, május és június folyamán a romániai vasutakon 9,067 millió utas közlekedett, 7,9 millióval kevesebb, mint 2019 második negyedévében. Ez 47 százalékos visszaesést jelent, ami uniós szinten kifejezetten kedvező adat.

Az utasszám megfeleződése, a bevételek megcsappanása nagyon megdobta az állami vasúttársaság személyszállítási ágazatának a veszteségeit. A járvány kitörése előtt a CFR Călători vezetősége 349 millió lejes deficittel kalkulált az idei évre. A vállalat októberben közre adott, 2020-as költségvetés tervezetében ennél már jóval nagyobb, 584 milliós veszteség szerepel. Ez a tavalyi deficitnek hozzávetőleg három és félszerese. A CFR Călători jó ideje már egy sínen gördülő csődtömeg, mely egy évtized alatt 2 milliárd lejes veszteséget hozott össze.

A holland vasút nem érezte meg a járványt

A hazainál kisebb arányú visszaesés csak két tagállamban következett be, Bulgáriában és Hollandiában. A balkáni országban az első hullám idején 37 százalékkal kevesebben utaztak vonattal, mint tavaly. Hollandiában a járványügyi intézkedések lényegében semmiféle hatással nem voltak a vasúti személyszállításra, az utasok száma stagnált, mindössze 0,2 százalékkal maradt el a tavalyitól. Hollandiában 97,27 millió utas vette igénybe a vasutat a második negyedévben, 198 ezerrel kevesebb, mint 2019-ben.

Egy sor európai államban a vasúti forgalom drasztikusan csökkent a járvány miatt. A legnagyobb visszaesés Írországban következett be, annak ellenére, hogy a szigetországot kevésbé sújtotta a koronavírus, mint a kontinentális Európát. A zöld szigeten az utasok száma 94 százalékkal maradt el a tavalyitól. Hatalmas arányú volt a visszaesés az utasforgalomban Franciaországban, Spanyolországban, Luxemburgban és Olaszországban is. Előbbi háromban 78 százalékkal kevesebben vonatoztak a második negyedévben, mint 2019-ben, utóbbiban pedig 77 százalékkal.

Az Európai Unió vezető tagállama a vasúti közlekedés tekintetében is Németország. A szövetségi köztársaságban április 1. és június 30. között 295 millióan utaztak vasúton, 59 százalékkal kevesebben, mint a tavalyi év azonos időszakában. A Németország és Románia vasúthálózata és a két ország vasúti közlekedése közti különbségről mindent elmond az a tény, hogy ugyanazon időintervallumban előbbiben 100-szor többen ültek vonatra, mint nálunk, annak ellenére, hogy a lakossága csupán négy és félszer nagyobb.

Az Európai Unióban a vasútvonalak teljes hossza 217 ezer kilométer. A legnagyobb, 39 ezer kilométeres vasúti hálózattal Németország rendelkezik. A második Franciaország 28 ezer, a harmadik pedig Lengyelország 18,5 ezer kilométerrel. A hazai vasúthálózat 10 800 km. Ez nem kevés, tekintettel a domborzati viszonyokra, azonban a hálózat nagy része elavult, a szerelvények átlagsebessége jóval alacsonyabb, mint a többi EU-tagállamban, a járatok száma pedig viszonylag kicsi.