Megviselte a székelyföldi szállásadókat is a járvány okozta válság
Megviselte a székelyföldi szállásadókat a koronavírus-járvány következtében kialakult vendéglátóipari válság.
Az bizonyosan elmondható, hogy labilis a helyzet az utazást, illetve vendéglátást érintő korlátozások, szabályozások változásainak következtében. Emiatt a kis szálláshelyek, turisztikai panziók voltak, vannak a legnagyobb bajban, ők a legérintettebbek, tudtuk meg Szabó Károlytól, a Hargita Közösségfejlesztési Társulás (ADI Harghita) igazgatójától. Ezek a kis kapacitású szálláshelyek néhány „beszivárgó” vendéggel nem fogják tudni fenntartani magukat, mondta a szakember.
Az igazgató tájáloztatása szerint a nyár folyamán az ADI Harghita elindította a Visit Harghita Family Friendly kezdeményezést: kifejezetten a kicsikre, az elszigeteltebb helyekre fókuszálva próbálták bátorítani a szállásadókat, hogy kapcsolódjanak be a programba. A nagyobb szálláshelyek esetében, amelyek étteremként is működnek, a kiszállítás megszervezésével tudtak fennmaradni április-májusban. Mindenki próbálta legalább megtartani azt a szintet, hogy ne mínuszban legyen, hanem nullán. Az első két nyári hónapban nagyjából 40 százalékos kapacitással működtek a szálláshelyek.
Augusztus jobban sikerült
Az év második felében az augusztus hónap mutatkozott jobbnak az idegenforgalom tekintetében. Tudni kell ugyanakkor, hogy változtak az utazási trendek: külföldiek nem jöttek, a belföldi turisták indultak útnak leginkább. Sok család és kisebb baráti társaság utazott, kimaradtak a buszos kirándulások. Szabó Károly elmondása szerint a Hargita megyei kirándulóhelyek közül kifejezetten felkapott lett Borszék, de a gyimesi szálláshelyeket is egyre többen keresték fel.
A szállodák „nem villogtak”. Székelyudvarhelyen bezárt a Küküllő Hotel, de pozitív példaként említhető a Septimia Resort szintén Székelyudvarhelyen, amelynek kiegészítő szolgáltatásai is működnek és így fenn tudott maradni. Nagy gondot okoz a szállásadóknak, hogy a beltéri wellness-részlegek nem nyithattak meg a mai napig sem, holott ezt petíciókban kérték a vállalkozások.
A tusnádfürdői O3zone szálloda például nagyon hátrányos helyzetbe került, mert a wellness-szolgáltatásokra alapozott a működése során. Hozzátette: az idegenforgalmi szakemberek programokkal igyekeztek, igyekeznek Székelyföldre csalogatni az embereket, helyi idegenvezetőktől kértek ajánlatokat a Székelyföldi TDM keretében, hogy ezeket fel tudják tenni a Visit Harghita, Visit Covasna, Visit Mures platformokra. Maros megye nem volt aktív ebben, Hargita és Kovászna annál inkább. Hargita megyében közel száz programot sikerült kidolgozni. Az alkalmazás tartalmaz egy külön menüt, ahová majd az őszi-téli programokat töltik fel, hogy egy helyen legyenek elérhetőek.
A szakember kitért a magyarországi Határtalanul programra is, amely számos erdélyi szálláshelynek, szervezőnek, idegenvezetőnek jelentett évről-évre biztos munkát és bevételt. A program jövőjével kapcsolatban teljes a bizonytalanság. Az igazgató szerint, akik erre voltak ráállva, azoknak teljes profilváltásban kell gondolkozniuk.
Bajban az idegenvezetők is
A szálláshelyek mellett természetesen érintett az idegenforgalmi ágazat többi szereplője is – emelte ki Szabó Károly. Rugalmasan kell reagálnia a küszködő utazási irodáknak is a piac változásaira. Hasonlóan ellehetetlenült az idegenvezetői szakma. A nagybuszos kirándulások kimaradásával egyénre szabottan, illetve kis csoportokra kell ajánlatokat kidolgozni, vagy egyszerűen más jellegű munkát kell vállalniuk. A Visit Harghita és a Visit Covasna oldalakra feltöltötték az idegenvezetők kidolgozott programjait, de ebből sok üzlet nem lett, mondja az igazgató.
A szálláshelyek egyelőre nem számíthatnak kifejezetten a részükre kidolgozott állami támogatási programra, azonban vannak olyan segélyek, melyeket igényelhetnek. A tevékenységi területüktől függetlenül 2000 eurót igényelhetnek azok a cégek, amelyek a koronavírus-járvány következtében bevételkiesést szenvedtek. „Ezen kívül van az IMM Invest kedvezményes hitelprogram. Tehát általános támogatás van, mivel nem csak a turizmus szenved ebben a gazdasági helyzetben” – fogalmazott Szabó Károly.