Csökkenni fog az export, beruházások maradhatnak el, gyárak zárhatnak be idehaza amiatt, hogy Románia fő kereskedelmi partnereinél 12-19 százalékkal csökkent a GDP.

Katasztrofálisan teljesített az amerikai gazdaság a második negyedévben. A GDP 32,9 százalékkal zuhant az előző év azonos időszakához képest, ami több mint háromszorosa az eddigi legrosszabb értéknek, mióta 1947-ben mérni kezdték az adatot. A példátlan mértékű visszaesést a járványügyi korlátozások okozták, illetve az, hogy a járvány miatti általános bizonytalanság hatására a fogyasztók visszafogták a költekezést.

Mivel az amerikai a globalizált világ legnagyobb gazdasága, a brutális recesszió negatív hatásai minden országra kihatnak majd. Öröm az ürömben, hogy az USA nem tartozik Románia legfontosabb kereskedelmi partnerei közé. Az Egyesült Államokba irányuló exportunk értéke tavaly nem érte el az 1,5 milliárd eurót, amivel csupán a 13. legnagyobb kereskedelmi partnerünk, alig valamivel előzve meg Szlovákiát és a Moldvai Köztársaságot.

Emiatt Románia kitettsége csekély, azonban az amerikai gazdaság mélyrepülésének lesz egy kevéssé evidens, időben eltolódott második hulláma, amit mi is meg fogunk érezni, véli Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdaságtudományi Karának adjunktusa.

„Az Egyesült Államok várhatóan restriktívebb külkereskedelmet fog folytatni, fellángol az elmúlt 1-2 évben elindult protekcionizmus. Valószínű, hogy növelni fogják a vámokat, megpróbálják hazahozni a termelést” – nyilatkozta a Maszolnak a szakember. Nehéz pontosan megjósolni, hogy mindezek közvetett hatásait mikor fogjuk megérezni, Juhász Jácint arra tippel, hogy 2020 második felében.

A román gazdaság az amerikai recessziónál jobban megszenvedheti a fő kereskedelmi partnereknél bekövetkezett, ha nem is USA szintű, de mindenképp jelentős visszaesést. Tavaly az ország kivitelének 22 százaléka, 15,5 milliárd euró értékben Németországba irányult, ahol a második negyedévben szintén rekordértékkel, 11,7 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék.

A kivitel második és harmadik legnagyobb célországában még nagyobb mértékben esett vissza a GDP, 19, illetve 17,3 százalékkal. Az utóbbi két országba irányuló export tavaly 12 milliárd eurót tett ki, s idén minden bizonnyal jelentős mértékben csökkenni fog, csakúgy, mint Németország viszonylatában.

A másik fontos negatív hatás abból fakad majd, hogy a fejlett nyugat-európai országok nagyvállalatai felszámolják majd a kihelyezett termelési kapacitásuk egy részét, hogy a válság következményei a központtól minél távolabb csapódjanak le. Ez idehaza beruházások elmaradását, már működő üzemek bezárását jelentheti, aminek következtében csökken a hazai gazdaság teljesítménye, munkahelyek szűnnek majd meg.   

Profitálni a válságból

Egyes szakemberek véleménye szerint Közép-Kelet-Európa akár profitálhat is a jelenlegi válságból, mivel egy sor multinacionális cég Ázsiából ide helyezheti át termelési kapacitása egy részét, hogy a jövőben kiküszöbölje az idén tavasszal beállt ellátási nehézségeket. Juhász Jácint szerint ez reális forgatókönyv, azonban nagyban függ attól, hogy milyen gazdaságpolitikát akar követni az Európai Unió az elkövetkező években. Ugyanakkor, ha be is következik, attól még nem jövünk ki megerősödve a válságból, legfeljebb a maximálisan lehetségesnél kevésbé rosszul.