Az autópályákat nem számítva a legnagyobb állami beruházás jelenleg a bukaresti Steaua-stadion építése. A tíz legnagyobb projekt közül hét a sporttal kapcsolatos, s csupán kettő útépítés.

Az Európai Unió átlagát lényegesen meghaladó ütemben, átlagban évi 5,4 százalékkal nőtt idehaza az egy főre eső bruttó hazai termék 2014 és 2019 között. Mögöttünk lényegesen lemaradva Lengyelország, Litvánia és Magyarország következik 4,2 százalékos átlaggal, utánuk pedig Bulgária 4,1 százalékkal.

A gyors gazdasági növekedés ellenére Románia a legelmaradottabb infrastruktúrával rendelkező EU-tagállam maradt, lemaradása ezen a téren még nőtt is región belül. Ennek az oka az, hogy a gazdasági növekedés motorja a fogyasztás volt, nem pedig a beruházások, melyek volumene évről-évre csökkent. Az Uniós statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint 2013-ban még az ország GDP-jének 25 százalékát fordítottuk beruházásokra, azonban 2018-ban már csak 20 százalékát.

Ez egy roppant káros folyamat, s az említett időszakban nem volt még ország az EU-ban, ahol ilyen mérvű lett volna a beruházások leépülése. Az EU átlaga plussz 1 százalék volt, de Magyarországon 21 százalékról 25-re, Írországban 18-ról 23-ra, Cipruson pedig 14-ről 19-re nőtt a GDP-ből beruházásokra fordított összeg részaránya.

Márpedig egy ország jövője szempontjából távolról sem mindegy, hogy a lakossági fogyasztásra vagy pedig a beruházásokra alapozzák a fejlődést. „Fontos a GDP minősége is. A minőség azt jelenti, hogy egy dolog a fogyasztásra alapozott GDP, ami mögött államadósság van, s más az a GDP, aminek az alapját a beruházások és az export képezik. Más európai országokhoz viszonyítva a miénk egy rossz minőségű növekedés, mivel figyelembe kell vegyük az államadósságot is, ami a fogyasztást táplálta. Hiába nő most a GDP, ha a jövőben agyonnyom majd az államadósság, mivel akkor most esszük meg az aranytojást tojó tyúkot” – véli Florin Pogonaru, az Üzletemberek Romániai Egyesületének elnöke.

Csak sportcsarnok legyen

Felleltározva a legnagyobb folyamatban levő állami beruházásokat, az autópálya-építésektől eltekintve, úgy tűnik, hogy Románia legégetőbb gondja a sport infrastrukturális hátterének fejlesztése. A legnagyobb értékű projekt a bukaresti Steaua-stadion építése, amely közel 400 millió lejbe kerül, s körülbelül 80 százalékban készült el. Ez szinte duplája a legnagyobb közúti infrastrukturális beruházás értékének, mely a Iași-Suceava műút modernizálást célozza.

Az e-licitatii.ro és az Országos Beruházási Válallat (CNI) adatai szerint a harmadik, a negyedik és az ötödik legnagyobb beruházás is a sporthoz kapcsolódik: az otopeni-i uszoda 203 millió lejbe, a jelenleg másodosztályú Bukaresti Rapid otthonának számító Valentin Stănescu stadion 164 millióba, az Arcul de Triumf rögbistadion pedig 136 millióba kerül.

Az első tízbe egyetlen közúti fejlesztési projekt tartozik még, a Piatra Neamț és Bákó közötti országút modernizálása, 134 millió lej értékben. A munkálatok értéke alapján felállított sorrendben a nagyváradi és a tulceai új sportcsarnok, illetve egy besztercei sporkomplexum következik 112, 105, illetve 89 millió lejjel, a tizedik pedig a Bukaresti Egyetem, melynek egyik épületét 84 millió lejből újítják fel.

A tíz legnagyobb, folyamatban levő közúti infrastrukturális munkálat összértéke 1,37 milliárd lej, pontosan annyi, amennyit az állam a CNI-n keresztül a legnagyobb sportprojektekre költ.