Egyeseknek szomjoltó, másoknak gyógyszer

Sörivó a román, de az erdélyi magyar is, derült ki Constantin Bratu, a Romániai Sörgyártók Egyesületének (ABR) vezérigazgatója kolozsvári sajtótájékoztatóján. Egy piackutató cég tavalyi felmérésére hivatkozva a szakember elmondta, hogy az erdélyi emberek kétharmada rendszeresen eljár sörözőbe, minden második pedig odahaza is szeret iszogatni.

Az erdélyi lakásokban található hűtőszekrények 40 százalékában egész nyáron van sör, míg a fagylalt esetében ez az arány csak 14 százalék. Szűkebb pátriánk sörivóinak 70 százaléka meg van győződve róla, hogy ez az ital jó a vesekő ellen, 67 százalékuk szomjoltónak fogyasztja, 26 százalék pedig úgy gondolja, hogy sörözni egészséges.

24 percet kell dolgozni érte

Tavaly 18,2 millió hektólitert sort főztek Romániában, mondta el a szakmai szervezet vezetője. Ebből 230 ezer hektóliter ment exportra, ami rekordmennyiségnek számít, elsősorban olyan országokba, ahol népes román közösség él, mint például Olaszországban és Spanyolországban, de a hazai gyártók számára jelentős piacnak számít Magyarország és a Moldvai Köztársaság is.

A behozatal ennél több, 430 ezer liter volt. A román polgárok a hazai sörökre esküsznek, az eladott mennyiség mintegy 98 százalékát idehaza főzték. Vélhetően ez nem annyira a hazafiság, mint a pénzügyi lehetőségek számlájára írható, az import sörök zöme ugyanis prémium kategóriás, vagyis az átlagosnál drágább. A hazai sörösek ugyanakkor a legolcsóbb, pille palackban forgalmazott termékeket favorizálják, az eladások 52,5 százalékát ezek teszik ki.

Idehaza jobban meg kell dolgoznunk a sörünkért, mint az EU legtöbb országának lakói. Romániában 24 percre eső munkabér teszi ki egy liter sör átlagárát, míg EU szinten 5 percet, Németországban pedig csak 4 percet kell érte dolgozni. Ennek ellenére Románia európai viszonylatban az előkelő hatodik helyen áll az egy főre eső sörfogyasztás tekintetében, 90 literrel. A csúcstartók a csehek, évi 140 literrel, 100 litert meghaladó mennyiséget a németek és az osztrákok fogyasztanak még. A hazai fogyasztás csúcsát a 2008-as év jelentette, egy főre eső 99 literrel, a gazdasági válság azonban jelentősen visszavetette.   

Nincs adócsalás

A hazai söriparban nincs adócsalás, jelentette ki büszkén Constantin Bratu, az ABR tagjai tavaly 283 millió eurót fizettek be az államkasszába adók és illetékek formájában, melyek a sör árának mintegy felét teszik ki. A rendszerváltás óta a gyártók mintegy 1,2 milliárd euró befektetést eszközöltek Romániában, jelenleg pedig a sörgyártás mintegy 76 ezer ember megélhetését biztosítja, egy részükét közvetve.  

A hazai sörivók érdeke az, hogy a kínaiak lehetőleg minél kevesebb korsó tartalmát küldjék le a torkukon, derült ki az előadásból. A világ legnagyobb sörgyártója már jelenleg is Kína, s ha az ázsiai országban a fogyasztás akár csak 10 százalékkal emelkedne, az lényegesen felvinné a komló világpiaci árát, ami tükröződne a Romániában megtermelt sör árában is.

 

Kimaradt?