Márciusban drasztikusan visszaestek az államkassza bevételei 2019 azonos hónapjához képest, áprilisban azonban már nagyobbak voltak, mint a múlt év áprilisában – jelentette be pénzügyminiszter. Florin Cîțu annak ellenére állítja ezt, hogy tavaly magas fordulatszámon pörgött a gazdaság, idén ellenben a koronavírus-járvány miatt nagyrészt hibernált.

Egyre inkább úgy tűnik, egy alternatív valóságban él Florin Cîțu pénzügyminiszter. A gazdaságpolitika irányítója nemrég bejelentette, hogy áprilisban az államháztartás bevételei nagyobbak voltak, mint 2019 azonos időszakában, ami a jelen körülmények között kimeríti a gazdasági csoda fogalmát. Cîțu nem részletezte, hogy honnan származott az állítólagos pluszbevétel.

„Teljesen hihetetlennek tűnik, nem tudom elképzelni, honnan származhatna a növekedés. Az államháztartás fő bevételi forrása az áfa, áprilisban pedig biztos csökkent a fogyasztás” – nyilatkozta Lázár Ede, a csíkszeredai Sapientia Üzleti Tudományok Tanszékének dékánja. Hasonló elképedéssel reagált Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdaságtudományi Karának adjunktusa, aki első hallásra lehetetlennek tartja, hogy áprilisban, éves viszonylatban nőttek volna az állami bevételek.

Az áprilisi gazdasági adatok egyelőre nem nyilvánosak, azonban a márciusiak fényében a miniszter kijelentése a fantázia világába tartozónak tűnik. Az év harmadik hónapjában jövedelemadóból 10, áfából 82, profitadóból pedig 35 százalékkal kevesebb pénz folyt be az államkasszába, mint 2019 azonos időszakában. Ezek az adatok nem a gazdaság valós teljesítményét mutatják, mivel a 29-es sürgősségi rendelet lehetőséget ad a cégeknek, hogy az esedékes adókat 30 nappal a szükségállapot feloldása után fizethessék be.

Nem kizárt, hogy a vállalatok áprilisban elkezdték ömleszteni az államkasszába a márciusban be nem fizetett adót, azonban ez roppant valószínűtlen, mivel a legtöbb ágazatban az árbevételek drasztikusan csökkentek, ráadásul a befizetésekkel várni lehet június közepéig. Áprilisban közel 1 millió alkalmazott volt kényszerszabadságon, ami azt jelenti, hogy jelentősen csökkent a termelés, ezáltal a cégek árbevétele, vagyis az állam is kevesebb bevételre számíthat. Az Országos Statisztikai Intézet adatai azt mutatják, hogy a lakossági fogyasztás távolról sem képes ezt a folyamatot kompenzálni.

Márciusban valamelyest nőtt a fogyasztás

Márciusban a boltok polcait kiürítő példátlan felvásárlási láz ellenére a fogyasztás csupán 3,9 százalékkal nőtt 2019-hez képest. Ennek a magyarázata az, hogy csupán néhány termékkategória esetében ugrott meg robbanásszerűen a kereslet, amit szinte lenullázott más kategóriák visszaesése.

A fertőtlenítő- és tisztítószerek 23,6 százalékos növekedést generáltak a kozmetikai- és gyógyszeripar számára, míg az általános fogyasztási javak esetén 17,4 százalékos volt a plusz, köszönhetően a lisztnek, az étolajnak, a konzerveknek, az élesztőnek és a WC-papírnak. Az online kereskedelem árbevétele 27,2 százalékkal nőtt. Ezzel egyidejűleg a ruházati cikkek és a lábbelik eladása 45,8 százalékkal esett vissza, a bútorok, barkács- és elektrotechnikai termékek iránti kereslet 8,1, az üzemanyag-vásárlás pedig 8 százalékkal csökkent.

Az, hogy a fogyasztás kilátásai nem rózsásak, kiderül a Zoom Retail piackutató cég heti bontású adataiból. A márciusi csekély növekedést két hét adta. A március 9-15. közötti időszakban 79 százalékkal ugrott meg az általános fogyasztási javak forgalma 2019 azonos időszakához képest, az utána következő héten pedig 39 százalékkal.

Március 23. és 29. között már csak 10 százalékos volt a növekedés, április első hetében pedig 7 százalék, s a második és a harmadik héten sem ment 15 százalék fölé. Ez egyértelműen nem kompenzálhatja a többi termékkategória visszaesését, aminek nagyobb kell lennie, mint márciusban, mivel egész áprilisban kijárási tilalom volt.

Ha tehát márciusban a fogyasztás csekély növekedése révén az áfatöbblet némiképp ellensúlyozhatja is a jövedelemadóból és a profitadóból származó bevételek csökkenését, áprilisban, amikor a gazdaság tekintélyes része tetszhalott állapotban volt, ez teljesen kizárt.

Ha csökkenő termelés, csökkenő fogyasztás és növekvő munkanélküliség mellett, változatlan adókulccsal sikerül növelni az államkassza bevételeit, az minden bizonnyal külön fejezetként, Florin Cîțu mágiája - A 2020-as romániai gazdasági csoda címmel fog bevonulni a közgazdaságtudomány történetébe.