Formailag és tartalmilag is arról árulkodik a Romániai közigazgatási átszervezéséről szóló szakértői jelentés, hogy az akadémikusokból, egyetemi tanárokból álló konzultatív tanács (CONREG) csupán érvekkel próbálja alátámasztani a kormány korábban bejelentett elképzeléseit a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörökkel történő felruházásáról – nyilatkozta a maszol.ro-nak a regionális politikák RMDSZ-es szakértője, Csutak István.

A szakértői véleményt a régióátalakítás közvitájára létrehozott kormányzati portálon tették közzé, és ez az első hivatalos dokumentum, amelyre alapozva a későbbiekben a Liviu Dragnea vezette fejlesztési minisztérium kidolgozza majd a közigazgatási reformról szóló törvénytervezetet. A bizottság a jelentésben arra következtet, hogy az ország új közigazgatási határait az 1998-ban kialakított fejlesztési régiók határai mentén kell meghúzni.

Csutak István szerint a jelentés egy prekoncepció alapján, politikai megrendelésre készült. A szakértő a formai hibák közé sorolta, hogy a kormányzati portálra felöltött dokumentum hemzseg a hibáktól. „Ez azt mutatja, hogy senki nem nézte meg, hogy néz ki az anyag honlapján. Ez eleve azt sugallja, hogy nagyon magabiztosan és gondatlanul kezelték ez a kérdést” – magyarázta.

Csutak azon is megütközött, hogy az 56 oldalas tanulmány már a 15. oldalon levonja a végkövetkeztetést, vagyis azt, hogy Románia jelenlegi nyolc fejlesztési régióját kell közigazgatási régiókká átalakítani. „Akkor minek a többi negyven oldal?” – jegyezte meg a szakember.

Butaságnak tartja ugyanakkor a tanulmánynak azt a megállapítását, hogy a jelenlegi régiók megtartása azért kívánatos, mert a lakosság vándorlási irányának és gyakoriságának elemzése szerint a migrációs fluxusok az egyes régiókon belül zajlanak. „Bihar megyéből például semmilyen elvándorlást nem mutat a tanulmányhoz mellékelt migrációs térkép Kolozs megye irányában, pedig ez a két megye egy régióhoz tartozik. Délen, Tulcea és Konstanca között kétirányú az elvándorlás, de más megye irányába nem mutat semmilyen migrációs fluxus. Dobrudzsa tehát egy különálló világ, amely nem kommunikál a környező megyékkel, akkor mit keres ez a két megye a hegyvidékkel egy régióban?” – érvelt a szakember.

Csutak szerint ellentmond a 2003/1059-es uniós rendeletnek és a „józan észnek” a tanulmánynak az a megállapítása is, hogy a megyék közötti kulturális különbségek növelik az egyes régiók hatékonyságát. Az uniós jogszabály ugyanis azt mondja ki, hogy kulturális, földrajzi, környezeti és gazdasági kritériumok szerint kell megrajzolni a régiókat. „Ezt a tanulmányt tudatosan úgy írták meg, hogy visszaverje az RMDSZ érveit. Az egész szövegből kiviláglik a brutális homogenizálási szándék” – fogalmazott a szakember.