Tetőfokára hágott a koronavírus-járvány okozta pánik a tőzsdéken csütörtökön: a Wall Streeten és Londonban 1987 óta nem volt ilyen rossz a helyzet. Trump keze is jócskán benne van. 

Erős, tíz  százalékot meghaladó mínuszokban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek csütörtökön a koronavírus-járványt övező félelmek közepette. A londoni FTSE-100 mutató 10,93 százalékkal gyengült, 1987 óta legnagyobb egynapi csökkenéssel zárt. A frankfurti DAX-index több mint 30 éve második legnagyobb veszteségével, 12,24 százalék mínuszban zárt, a párizsi CAC-40 index pedig 12,28 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést, ami a börze történetében a legnagyobb egynapi veszteség.

A milánói értéktőzsde irányadó FTSE MIB indexe 16,62 százalékkal gyengült, ami a legnagyobb csökkenés a mutató 1998. évi bevezetése óta. A madridi tőzsde IBEX-35 indexe 14,61 százalékkal esett, ilyen nagy csökkenést még nem jegyeztek fel a tőzsdemutató történetében.

A portugál tőzsde PSI 20 indexe 9,76 százalékkal, a varsói börze WIG20 indexe pedig 13,28 százalékkal zuhant. New Yorkban az európai tőzsdezárás idején a Dow Jones ipari átlag 8,85 százalékos, az S&P 500-as index 8,35 százalékos, a Nasdaq-piac összetett mutatója pedig 7,90 százalékos mínuszban állt.

Az olaj ára tovább csökken

A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökken. A Brent hordónként 3,20 dollárral (8,94 százalékkal) 32,59 dollárra süllyedt, a WTI ára pedig 2,21 dollárral (6,70 százalékkal) 30,79 dollárra gyengült.

A New York-i árupiacon az arany unciánkénti ára 3,70 százalékkal (61,35 dollárral) 1580,95 dollárra esett. Egy euróért 1,1094 dollárt adtak a nemzetközi bankközi piacon a reggel hét órakor jegyzett 1,1289 dollár után.

A Wall Streeten 1987 óta nem volt ilyen rossz a helyzet

A Wall Streeten 1987 óta nem volt ilyen rossz a helyzet, mint most, a koronavírus-járvány miatt, a Fed 1500 milliárd dollárt pumpál a piacokba - jelentette csütörtök este a The Wall Street Journal című lap.

A Wall Streeten az irányadó indexek értéke napközben 10 százalékot zuhant, és ebben szerepe volt annak is, hogy Donald Trump elnök szerdán este bejelentette: a külföldi utasok beutazási tilalmát kiterjesztik 26 európai országra is. "Ez volt a legköltségesebb beszéd a történelemben" - idézett az amerikai közszolgálati rádió (NPR) egy tőzsdepiaci szereplőt.

Csütörtökön a Dow Jones indexe kereken 10, a Nasdaqé pedig csaknem 10 százalékot zuhant. Az S&P több mint 7 százalékos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Meredeken zuhantak a koronavírusos-járvány által leginkább érintett vállalatok részvényei. Például több amerikai légitársaság és hajózási vállalat veszített sokat. A United Airlines részvényeinek értéke 25, a Delta Air Linesé 21 százalékot csökkent, az üdülőhajókat működtető Royal Caribbean Cruises részvényei pedig 32 százalékot veszítettek értékükből.

Az ismeretlentől való félelmünkben mindent túlreagálunk

"Nem logikusan, matematikai alapon közelítünk a dolgokhoz. Az ismeretlentől való félelmünkben mindent túlreagálunk" - idézte a The Wall Street Journal Steven Dudasht, egy chicagói székhelyű alapkezelő elnökét. Az Egyesült Államokban a központi bank szerepét betöltő szövetségi tartalékrendszer (Fed) bejelentette: 1500 milliárd dollárt injektál a rövidtávú - azaz három és egyhónapos lejáratú - hitelek piacába. Négy napon belül ez lesz a Fed harmadik beavatkozása.

A legnagyobb amerikai bankokat szintén nagyon érzékenyen érinti az új típusú koronavírus terjedése miatt kialakult helyzet. A Morgan Stanley, a Citigroup, és az egyébként vezetői gondokkal küszködő Wells Fargo értéke mintegy 15 százalékkal csökkent. Amerikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a hitelpiacokat további sokkhatások érhetik, amennyiben egyes beruházócégeket leminősítenek. Ebben az esetben a nagy tőzsdei beruházók - köztük például a nyugdíjalapok - gyors kötvényeladásba kezdhetnek, és ennek jelentős mértékű romboló hatása lenne a gazdaság egészére.