Felemásan értékelték a Maszol által megkeresett szakértők a kormányprogram néhány fontos gazdasági intézkedését. Összeállításunkban a részmunkaidősökre vonatkozó adózási rendszer módosítását, az üzemanyag pótlólagos jövedéki adójának eltörlését, a megosztott áfa-befizetési jogszabály visszavonását és az úgynevezett foglalkoztatási nyugdíjrendszer bevezetését vettük górcső alá.

A kormányprogram ezen kívül még rengeteg gazdasági intézkedést jelöl meg, a dokumentumot itt találja.

1. Fellélegezhetnek a részmunkaidősök

Az újonnan alakult kormány el szeretné törölni a részmunkaidős szerződésekre vonatkozó jelenlegi adózási formát – erről hétfőn beszélt az új munkaügyi miniszter, Violeta Alexandru. A PSD-ALDE kormányok döntése nyomán a részmunkaidős szerződéssel dolgozó alkalmazottak a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást kell hogy fizessék. Ez sok esetben azt eredményezte, hogy például a 2 órával dolgozók bére nem fedezte a teljes minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást, amely jelenleg 800 lej körül van. A PSD-ALDE a jogszabály elfogadásakor azzal érvelt, hogy ezzel sikerül jelentősen visszaszorítani az adócsalást. Érvelésük szerint Romániában bevett gyakorlat, hogy bár valakit részmunkaidővel alkalmaznak, és ennek megfelelően fizetik az adót, teljes munkaidőben dolgozik.

Megkeresésünkre a szenátus munkaügyi bizottságának tagja, Derzsi Ákos elmondta, az adócsalást más módszerrel is vissza lehetett volna szorítani, és nem lett volna szükség arra, hogy a tisztességes munkavállalókat hátrányos helyzetbe hozzák. „Abból kiindulni, hogy mindenki lop és csal, és ennek alapján hozni jogszabályt, eltévesztettnek tartom. Nem korrekt, hiszen a tisztességes munkavállalókat is hátrányos helyzetbe hozta a törvény” – mondta. A szenátor hozzátette, az adócsalást gyakori ellenőrzésekkel vissza lehet szorítani. „Ki kell adni minisztériumi szintről, hogy a munkaszerződésben szereplő munkaidő ellenőrzési feladattá váljon. Mert ha nem határozod meg, hogy ez kimondottan egy ellenőrzési feladat, és hogy soha vizsgálatot, felügyeletet ne végezzenek a munkafelügyelők anélkül, hogy ezt ellenőriznék, akkor nem fognak ezzel foglalkozni, mert egymillió dolog van, amit ellenőriznek egy cégnél. Ám ha ez rutinná válik, egy idő után a munkaadó és a munkavállaló is lemond arról, hogy a részmunkaidővel visszaéljen” – mondta Derzsi Ákos.

A volt munkaügyi államtitkár elmondta, maximálisan egyetért a jelenlegi adózási forma eltörlésével. Meglátása szerint vissza kell térni ahhoz a gyakorlathoz, hogy mindenki annyi adót fizessen, ahány órát dolgozik.

A részmunkaidőnek legyen presztízse

Romániában nincs presztízse a részmunkaidőnek, holott ezzel enyhíteni lehetne a munkaerőhiányt – mutatott rá a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség igazgatója, Ördög Lajos. Az Eurostat 2017-es adatai szerint Romániában a munkavállalók pár százaléka dolgozott részmunkaidővel, ellentétben a nyugat-európai országok munkavállalóival. Ördög Lajos rámutatott, a plusz adóteher még tovább rontotta a helyzetet Romániában, holott például a gyermeknevelési szabadságon lévő szülők, vagy az állami támogatásban részesülő csökkentett mozgásképességűek szívesen élnének a lehetőséggel.

„Az egész törvénykezést foglalkoztató-barátabbá kellene tenni, mert a munkaerőpiacon hiány van. Jelenleg aki állami támogatást kap, az nem tud részmunkaidővel dolgozni. Klasszikus eset, amikor egy csökkentett mozgásképességű személy díjat nyert, és ebből gondja lett. Bár történtek törvénymódosítások, ennek az esetnek a kapcsán is például, úgy látom, még van helye a javításnak” – mondta a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség igazgatója.

2. Megosztott áfabefizetés. Már nincs tétje?

Az új kormány eltörölné a megosztott áfabefizetésről szóló módosított jogszabályt. A korábbi kormány sürgősségi rendelettel kötelezte 2018-tól a cégeket arra, hogy külön áfa-folyószámlán fizessék be az áfát. Ehhez a számlához a cégeknek megtiltották a hozzáférést, a rendelet szerint tehát az áfa-számláról a cég nem utalhatott a saját folyószámlájára pénzt, ha például váratlan kiadása adódott, ellenben az állam szabadon rendelkezhetett a számlán lévő összeggel. Szakértők szerint a rendelet sértette a magántulajdonhoz való jogot.

A jogszabályt a parlament módosította, és opcionálissá tette a cégek számára a megosztott áfabefizetést. Az új kormány erről a változatról is le akar mondani. A képviselőház pénzügyi bizottságának tagja, Erdei Dolóczki István elmondta, furcsának találja, hogy a kormány a módosított jogszabályt is eltörölné, hiszen a törvény méregfogát a parlament már kihúzta. „A parlament opcionálissá tette a megosztott áfabefizetést. Egy ilyen lépést szerepeltetni a kormányprogramban egy kicsit furcsa, ám hogyha ezt ők így akarják, elfogadom” –  mondta.

Arra a megjegyzésre, hogy azoknak ellenben kötelező, akik fizetésképtelenné váltak, csődbe jutottak, illetve akiknek áfatartozásuk van, Erdei Dolóczki István elmondta: itt a hangsúly a tartozáson van, a tartozást pedig törleszteni kell. „Hogy megosztott módon vagy direkt, ez egy másik kérdés ebben az esetben” – mutatott rá.

3. Eltörölnék az üzemanyag pótlólagos jövedéki adóját

Az új kormány eltörölné az üzemanyag pótlólagos jövedéki adóját. 2017 szeptemberétől a PSD-ALDE két lépésben emelte az üzemanyagra kivetett jövedéki adót. Erdei Dolóczki István képviselő tájékoztatása szerint a jövedéki adó csökkentéséhez uniós jóváhagyás szükséges. Meglátása szerint a kormány el fogja indítani az eljárást, ám figyelembe véve, hogy a romániai belpolitikai válság miatt még mindig nem működőképes az Európai Bizottság, a folyamat hosszúra is nyúlhat. A Románia által ratifikált különböző gazdasági szerződések értelmében úgy kell szabályozni a jövedéki adót, hogy az Unióban ne jelenjenek meg nagy árkülönbségek, ezzel szeretnék megakadályozni az árucsempészést. Jövedéki adóval sújtják többek között a cigarettát is.

„Ha ki tudja az új kormány alkudni az EB-től a jövedéki adó csökkentését az üzemanyag esetében, akkor meg is fogják tenni. Ám figyelembe véve, hogy milyen nagy az államháztartási hiány, nem tartom hatékony módszernek az adócsökkentést” – jegyezte meg a képviselő.

4. A nyugdíjrendszer újabb pillért kaphat

A kormányprogramban szerepel a nyugdíjrendszer negyedik pillérének kiépítése is. Jelenleg a nyugdíjrendszer 3 pillérrel működik: 

• 1. Az egyes, állami pillér. Innen a munkavállalók által befizetett nyugdíjbiztosítás azonnal kifizetésre kerül a jelenlegi nyugdíjasok számára.
• 2. A kettes pillér vagy a kötelező magánnyugdíjrendszer lényege, hogy a nyugdíjbiztosításunk kis része nem kerül be az állami nyugdíjrendszerbe, hanem magánszámlánkra megy. A havonta gyűlő pénzt egy nyugdíjkezelő szaporítja. A végösszeget nyugdíjas korunkban kapjuk meg.
• 3. A fakultatív nyugdíjrendszerbe önként fizetünk be. Ez a pillér teljesen önkéntes, ide azon felül utalhatunk havonta pénzt, hogy már előzőleg levonták a jövedelmünkből az állami nyugdíjbiztosítás összegét.

Az új kormány az előbb említett 3 pilléren kívül kiépítene egy negyediket is, melyet foglalkoztatási nyugdíjrendszernek neveznek. Ez szintén önkéntes alapon működik, és a jelenlegi fakultatív nyugdíjrendszerhez képest az az előnye, hogy a befizetés fele a munkaadót és másik fele a munkavállalót terheli. Az így összegyűjtött pénzt magán-alapkezelő kezeli.

A biztosítási felügyelet volt tagja, Biró Albin szerint a negyedik pillér, vagy a foglalkoztatási nyugdíjrendszer gyengíteni fogja a jelenleg működő pilléreket, ezért nagy jövőt nem lát benne. Emlékeztetett, hogy a kettes pillér felszámolása nem hiába került szóba az utóbbi években egyre gyakrabban, hiszen hatalmas a hiány az állami nyugdíjpénztárban, folyamatosan milliárdokkal ki kell pótolni a központi költségvetésből. A hármas pillér sem hatékony, hiszen nincs megtakarítási kultúránk. Egy újabb pillér pedig inkább gyengítené a jelenlegi nyugdíjrendszert, annál is inkább, mert a foglalkoztatási nyugdíjrendszernél a munkaadó hozzájárulása nem kötelező.

Ugyanakkor emlékeztetett, hogy azokban a társadalmakban, ahol a megtakarításnak hagyománya van, a foglalkoztatási nyugdíjrendszer jól működik, ezért is döntöttek úgy az uniós döntéshozók, hogy előírják a tagállamok számára. Hozzátette, Romániában akkor működhetne esetleg jól a negyedik pillér, ha a munkaadó számára vonzóvá tennék különböző adócsökkentésekkel.