A Pegas bicikli után újabb, a szocializmus időszakából ismerős márka tűnt fel ismét a piacon. A Diamant tévét a Távol-Keleten gyártják, ha itthon befut, akkor Magyarországon is árulnák majd.

Közel 30 év után feltámadt poraiból egy, a kommunizmus idején népszerű, az erdélyi háztartások többségében is előforduló termék, a Diamant televízió. Annak idején a bukaresti Electronica gyártotta, sokszázezer készült belőle, exportálták is.

A Diamant feltámasztása az egyik legsikeresebb hazai üzletember, az eMag-ot létrehozó, a céget jelenleg vezérigazgatóként irányító Iulian Stanciu nevéhez fűződik. A márkát tavaly védette le az One Network Distribution kft., a tévék árusítása idén tavasszal kezdődött meg.

Napjaink Diamant televíziói egyáltalán nem emlékeztetnek a kommunizmus idején gyártott masszív, katódcsöves, fadobozos készülékekhez, dizájnjuk a nagy nemzetközi brandek irányvonalát követi. Két méretben, 22 és 43 hüvelyk átmérővel, HD és Full HD méretben gyártják, Törökországban és Kínában, ár tekintetében az olcsó kategóriába tartozik.

A gyártó célkitűzése, hogy a megújult Diamant egy év leforgása alatt 10 százalékos piaci részesedést szerezzen a maga árkategóriájában, ami azt jelenti, hogy 15 millió euró értékben kellene eladni belőle. Középtávon szeretnék piacra dobni a közép-kelet-európai térség több országában, így Magyarországon, Moldáviában, Lengyelországban, Bulgáriában és Görögországban.

Feltámadt korábban a Pegas is

Az elmúlt években volt már példa a kommunizmus idején közismert márkák sikeres újjáélesztésére. A Pegas kerékpárokat 2012 óta gyártják ismét, igaz, már nem a Brassó megyei Zernyesten, mint a 70-es-80-as években, hanem Tajvanon.

Egy, a téli sportokat kedvelő fiatalok által alapított kolozsvári vállalkozás a Reghin márkájú síléceket támasztotta fel. Annak idején ezek Szászrégenben készültek, jelenleg Csehországban. Ismét lehet Optimef márkájú karórákat kapni, amely 1979-ben az első ilyen, Romániában gyártott termék volt. Napjainkban ez sem belföldön készül, japán alkatrészekből, Hong-Kongban szerelik össze.

Készülődik a Cheia és az Aro?

Arról is lehetett már olvasni a sajtóban, hogy a Cheia szappan és az Aro terepjáró újbóli gyártásával szintén kacérkodnak vállalkozók, bár a tervek egyelőre nem konkretizálódtak, s az sem kizárt, hogy egy szép napon ismét megjelenik a piacon a Carpați vagy a Snagov cigaretta, az Electrolux mosógép, a Ci-Co üdítő és a Fram hűtőszekrény.

A kommunizmusban népszerű márkák kifejezetten sikeresek lehetnek a piacgazdaságban is, mivel a fogyasztók érzelmileg kötődnek hozzájuk. Erre idehaza a Rom és a Dero a legjobb példák. Előbbi hosszú évek óta a legnépszerűbb csokoládérúd, megelőzve olyan versenytársakat, mint a Snickers, a Mars, a Lion és a Bounty, utóbbi pedig a mosószerek szegmensében piacvezető.

Napjainkban mindkettőt multinacionális cég gyártja, előbbit a svájci tulajdonban levő Kandia Dulce, utóbbit pedig a világ egyik legnagyobb, fogyasztási cikkeket előállító vállalata, a brit-holland Unilever. Szocialista márkák feltámasztására Magyarországon is van példa, többek között a Tisza cipő és a Trapper farmer.