banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Ismét könnyítenének a beltelkek jogi helyzetének tisztázásán: miért van rá szükség?

Már nem kötné egy törvénymódosító javaslat határidőhöz azoknak a kéréseknek a leadási határidejét, amelyek a beltelkek tulajdonjogának tisztázására irányulnak. Miért volt szükség arra, hogy az RMDSZ újabb módosító javaslatot nyújtson be a földtörvényhez? – kérdeztük a kezdeményezők egyikét, Császár Károly szenátort.

Császár Károly beszámolója szerint a földtörvény módosításának története azzal a Maros megyében készült felméréssel kezdődik, amely azt vizsgálja, hogy 2013-2017 között a rendezetlen beltekre vonatkozó kérések hány százalékát bírálta el pozitívan a megyei földosztó bizottság. „Nagyon szomorú és elgondolkodtató volt az eredmény: a benyújtott kérések 99 százalékát a megyei földosztó bizottság elutasította. Nem kevés kérésről van szó” – mondta a szenátor. Ezt követően feltérképezték, hogy mi az oka a szinte száz százalékos elutasításnak. Kiderült, hogy a bizonyító aktákkal, pontosabban azok hiányával van gond.

Kik az érintettek?

A kommunizmus alatti államosítás és a topográfiai felmérések hiánya azt eredményezte, hogy sok esetben bizonyos telkek és udvarok az állam tulajdonát képezik annak ellenére, hogy valaki legálisan házat épített rá. Arra is van példa, hogy különbség van a terület telekkönyvezett és valós mérete között, tévesen szerepel a tulajdonos neve a birtoklevélen, vagy zsebszerződés rögzíti csupán az adás-vételt. A földtörvény 23-as, 24-es és 27-es cikkelye vonatkozik ezekre az esetekre, a módosított, jelenleg érvényben lévő jogszabály vonatkozó cikkelyeit itt böngészheti. 

Az említett esetekben a tulajdonjog tisztázásához az érintettek kérést nyújthattak be a polgármesteri hivatal mellett működő helyi földosztó bizottsághoz, mely testület elbírálás után az iratcsomókat jóváhagyásra továbbította a megyei földosztó bizottsághoz. Ha a megyei testület jóváhagyta a kérést, onnan a kérés a kataszteri hivatalhoz került, ahol elkészült a birtoklevél, majd a telekkönyv. Csakhogy a folyamat az esetek 99 százalékában elakadt a megyei földosztó bizottságoknál – mutatott rá Császár Károly.

A megyei földosztó bizottságok a földtörvény alkalmazásának előírásai alapján szabályzatot fogadtak el, amelyben leírták konkrétan, minden egyes cikkelyre (esetre), hogy mit kell tartalmaznia a benyújtott iratcsomónak. A szabályzat lehetetlen aktákat is követelt – mondta a szenátor. Például naprakész telekkönyvet kellett benyújtania a kérvényezőnek. „De ha nekem van egy naprakész telekkönyvem az ingatlanomra, akkor miért kell kérnem a tulajdonjogomat? Hát akkor én már tulajdonos vagyok. Teljesen aberrált kérés, nem csoda, hogy a kérések nagy százalékát elutasították” – kommentálta a szenátor.

Módosításra volt szükség

Az RMDSZ kezdeményezésére tavaly a parlament módosította a földtörvényt. Eszerint a fent említett esetekben tulajdonjogot bizonyító iratként fogadják el a tanúk, a szomszédok nyilatkozatát is, a területek okirati és valós mérete közötti különbséget pedig topográfiai felméréssel lehet tisztázni. A szomszédok nyilatkozatát közjegyzőnek kell hitelesítenie.

„Sajnos egy olyan passzus is bekerült a törvénymódosításba, amely határidőt szabott meg a kérések leadására. Kezdetben 60 napot akartak, mi 1 évet javasoltunk, és lett belőle végül 120 nap. A határidő december 6-án járt le. A 120 nap alatt a megyei földosztó bizottságoknak aktualizálnunk kellett volna az iratcsomók elbírálására vonatkozó szabályzatukat.  Sajnos a Maros megyei földosztó bizottság például november elején hagyták jóvá a szabályzatmódosításokat, ami azt jelentette, hogy 3-4 hét maradt az emberek rendelkezésére, hogy hagyatéki tárgyalásokat járassanak le, topográfiai felméréseket végezzenek. A gyakorlatban tehát kivitelezhetetlen volt, hogy összeállítsanak ilyen rövid idő alatt egy iratcsomót. Nagyon sokan le is maradtak a határidőről” – mondta Császár Károly szenátor.

Újabb módosításra van szükség

Idén, az új parlamenti szesszióban ismét módosító javaslatot nyújtott be az RMDSZ a földtörvényhez, amelyben kérték, hogy a 120 napos terminust tolják ki egy évre. „A kormány negatívan véleményezte a javaslatunkat. A szenátus jogi bizottságában a tervezet vitájakor a kormány pechjére az igazságügyi minisztérium államtitkára emlékeztetett, hogy van egy alkotmánybírósági döntés, amely előírja, hogy a földtörvény és a visszaszolgáltatási törvények esetében nincs opportunitása, célszerűsége annak, hogy a határidőket hosszabbítsák. Úgy ért ez bennünket, mint a villámcsapás, gyorsan kellett cselekednünk. A bizottsági vita során benyújtottam egy olyan módosító javaslatot, hogy jó, akkor nem lesz terminushosszabbítás, hanem azt kérjük, hogy az a cikkely, amely előírja a határidőt, teljesen törlődjön” – számolt be a szenátor a történtekről. A jogi bizottság, majd ezt követően a szenátus is fenntartások nélkül megszavazta a módosító javaslatot.

A jelenlegi állás szerint tehát az érintettek bármikor benyújthatják a kéréseket, amikor pénzük, lehetőségük van lefolytatni adott esetben a hagyatéki tárgyalásokat, összeállítani az iratcsomót. „Az érintettek végre megszerezhetik a lakásuk alatti, körülötti telkek birtoklevelét, udvaraik, kertjeik jogos tulajdonosaivá válhatnak okiratok szerint is” – mondta Császár. A határidő eltörlésére vonatkozó tervezet a földtörvény 23-as, 24-es és 27-es cikkelye vonatkozik.

Hogy a módosítás hatályba lépjen, a képviselőháznak is meg kell szavaznia, ezt követően pedig az államfőnek ki kell hirdetnie, és a szövegnek meg kell jelennie a hivatalos közlönyben. Császár Károly szerint figyelembe véve, hogy minden politikai párt megszavazta a javaslatot a szenátusban, nem látja akadályát annak, hogy a képviselőházban is átmenjen a tervezet.

Túl drága a topográfiai felmérés

Az iratcsomó összeállításának első lépése az érintett terület, ingatlan topográfiai felmérése. A mérést magánvállalkozók, cégek végzik, tehát piaci árat számolnak. Több olvasónk is panaszkodott, hogy a mérés bonyolult esetekben akár több ezer euróba is kerülhet. Császár Károly szenátor emlékeztetett, hogy létezik egy országos kataszteri és telekkönyvezési program, amely az ország valamennyi föld- és épülettulajdonának a hivatalos nyilvántartásba vételét írja elő. A program jelentős támogatást nyújt kül- és a belterületek telekkönyvezésére, így érdemes érdeklődni a polgármesteri hivataloknál, hogy van-e lehetőség támogatás igénybe vételére a topográfiai felméréseknél.

Kapcsolódók

Kimaradt?