Bár a ciprusi válság megoldódni látszik, nincs ok a felhőtlen optimizmusra, ugyanis több más euróövezeti ország bankrendszere is sérülékeny, vélik egyes elemzők. A londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint valószínűleg Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság amely a bankszektor problémái miatt külső pénzügyi segítségre szorul, de Málta és Luxemburg is sebezhető a helyi bankrendszer mérete miatt. Szlovénia makrogazdasági adatai nem rosszak, ami aggodalomra adhat okot az az, hogy a pénzintézetek több mint fele állami tulajdonban van, ha tehát nehéz helyzetbe kerülnek, akkor nincs anyabank, hogy tőkét adjon, az államnak kell kisegítenie ezeket.

Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója úgy véli, a félelmek megalapozatlanok, nem lehet párhuzamot vonni Ciprus és a fentebb említett országok között. Cipruson a bankrendszer túlméretezett, nagyobb a romániainál, bár az ország lakossága kevesebb 900 ezer főnél. A szigetország nyújtotta adó- és befektetési kedvezmények, valamint a magas kamatok hatására ömlött a pénz a bankokba, melynek kihelyezésére, a kevés lakos és a fejlett infrastruktúra miatt nem volt elegendő a belföldi kereslet.

Emiatt a ciprusi bankok kénytelenek voltak kockázatos ügyletekbe belemenni, nagy tételben vásároltak görög és ciprusi állampapírokat. Amikor a görög állampapírok elértéktelenedése és a bedőlt hitelek megszaporodása miatt a bankok szorult helyzetbe kerültek, az állam nem tudta kisegíteni őket, mivel a banki eszközállomány, vagyis a betétek összege jóval meghaladja a ciprusi nemzeti összterméket (GDP), nem volt tehát pénz az újratőkésítésre.

„Máltán és Luxemburgban szintén nagyon sok a bank és kicsi a gazdaság, ám az üzleti filozófia teljesen eltér a ciprusitól, konzervatív, a befektetési portfóliók változatosabbak, s ezért jóval kisebb a kockázat. Szlovéniában erős a reálgazdaság, s rendben van a költségvetés, az állam nincs eladósodva. Ezen okok miatt hamis a párhuzam ezen országok és Ciprus között, éppúgy ahogy nem lehet összehasonlítani Olaszországot és Spanyolországot sem, amint azt egyesek tették, mert előbbiben erős a gazdaság, utóbbinak pedig az építőiparra alapozott buborékgazdasága volt" – fejtette ki a szakember.

Diósi László szavai szerint Romániában sem kell a ciprusihoz hasonló válság kialakulásától tartani, több okból kifolyólag. A Román Nemzeti Bank rendkívül szigorúan ellenőrzi a bankrendszert, a pénzintézetek tőkéjének és a kihelyezett hitelek arányát jelölő tőkeellátottság pedig kiemelkedően jó, 14 százalék, míg összeurópai szinten csak 8 százalék.

A hitelek és betétek aránya is kiváló, 120 százalék, s szintén pozitívum, hogy a bankszektorban 80 százalékos a külföldi tőke aránya, szükség esetén tehát az anyabankok a hazai leányvállalatok segítségére tudnának sietni. Ha esetleg mégis állami beavatkozásra lenne szükség a bankok újratőkésítéséhez, akkor ez nem jelentene megoldhatatlan problémát, ugyanis a banki eszközállomány távolról sem olyan jelentős a GDP-hez viszonyítva, mint Ciprus esetében, arról nem is beszélve, hogy Románia eladósodottsága nem éri el a 40 százalékot, ami a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban.

Bár a ciprusihoz hasonló forgatókönyvet követő krízistől idehaza nem kell tartani, ha ez valamely más euróövezeti országban bekövetkezne, az minden bizonnyal ismét lenyomná a lej európai valutához viszonyított árfolyamát. A lej sokkal sebezhetőbb az eurónál, s krízishelyzetben a befektetők kerülik a gyengébb gazdaságú országok valutáját, a kisebb kereslet pedig szükségszerűen árfolyamcsökkenéshez vezet, amint ez a ciprusi válság idején is történt.