Közel 1 millió személy töltött minimum egy éjszakát tavaly balneológiai üdülőhelyen. A tipikus fürdővendég idős, beteg és kispénzű, a fejlődést a fizetőképes réteg bevonzása jelentené.

2015 óta minden évben kétszámjegyű növekedést produkál a hazai gyógyfürdőturizmus. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 945 ezer vendég fordult meg a fürdőhelyeken, s az idei év és jó volt, a turisztikai ügynökségek 15-20 százalékos növekedéssel számolnak.

A romániai gyógyfürdőturizmus súlypontja Erdélyben van. Az ország leglátogatottabb balneológiai üdülőhelye a Bihar megyei Félix-fürdő, ahol, a szintén Szentmárton községhez tartozó Püspök (Május 1)-fürdővel együtt, 2017-ben 771 ezer volt a vendégéjszakák száma. Herkulesfürdő 485 ezer vendégéjszakával szerepel a hivatalos kimutatásokban, Szováta 397 ezerrel, Kovászna pedig 385 ezerrel.

Kovásznán az adót visszaforgatják a turizmusba

Gyerő József polgármester tudomása szerint Kovásznán, ahol kb. 3000 ágy várja a látogatókat, a hivatalos statisztikai adatoknál lényegesen magasabb, 500 ezer körüli volt a vendégéjszakák száma. Az önkormányzatnak viszonylag pontos képe van a turisták által a helyi szálláshelyeken eltöltött éjszakák számáról, ugyanis idegenforgalmi illeték címén minden egyes személy éjszakánként 1 lejt fizet, amiből tavaly hozzávetőleg félmillió lej folyt be a város kasszájába.

„Ennek jelentős részét visszaforgatjuk a turizmusba, ebből biztosítjuk a térzenét, tartjuk karban a közterületeket, készítjük a szórólapokat, finanszírozzuk a turisztikai vásárokon való részvételünket” – nyilatkozta a Maszolnak a polgármester. A település költségvetésében szintén jelentős tétel a szállodák és panziók által befizetett ingatlanadó és a turizmusban dolgozók jövedelem adójának helyben maradó része. A város gazdasága nagyrészt az idegenforgalomra épül, ebből az ágazatból él az alkalmazottaknak körülbelül fele.

Gyerő József elmondása szerint a kovásznai turizmus jelenleg kifejezetten szociális jellegű, a háromszéki fürdővárosban üdülő tipikus vendég idős, beteg és kispénzű, aki beutalóval jönnek, kezelésük, elszállásolásuk és ellátásuk költségeit nagyrészt az állam fedezi. Az önkormányzati vezető véleménye szerint a fejlődést azt jelentené, ha sikerülne elmozdulni a fizetőképes turisták irányában, akik nem panaszaik kezelésére érkeznek a városba, hanem egészségmegőrzés és szórakozás céljából.

Már fejlesztik a sípályát is

Ennek már vannak jelei, működik olyan négycsillagos szálló Kovásznán, ahová a vendégek jellemző módon a szabadidő eltöltésének céljából érkeznek. Ezt a folyamatot erősítendő, a városvezetés helyi sajátosságokkal rendelkező, mofettás, borvízforrások szabadtéri strand építését tervezi egy 3 hektáros telken. Azért, hogy az idegenforgalmi holtszezont minél inkább lerövidítsék, fejlesztik a sípályát is, ahol az előttünk álló télen immár három saját hóágyú működik majd, az aljában pedig korcsolyapályát alakítanak ki.

A gyógyfürdőturizmus a hazai idegenforgalom legdinamikusabb ágazata, állítja Marilena Stoian, a Falu-, Környezeti- és Kulturális Turizmus Országos Egyesületének elnöke. Az elmúlt években a gyógyfürdőhelyek látogatóinak mintegy 10 százaléka volt külföldi.