A székelyföldi vendéglátóipar munkaerőgondjait súlyosbítja, hogy a fiatalok jelentős része nem beszél elfogadható szinten románul.

Betett idén Medárd az idegenforgalomnak, a szokásosnál jóval csapadékosabb július miatt érezhetően megcsappant a vendégéjszakák száma. Az ország egyik legfelkapottabb turisztikai övezetének számító Törcsvár-Alsómoécs mikrorégióban a vendégek száma 70 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értéktől, állítja Laurențiu Drăgan, a térség 350 szállásadóját tömörítő egyesület elnöke. Sokan lemondták a foglalásokat, s még többen voltak azok, akik a tervezettnél jóval kevesebb időt töltöttek a környéken.

Háromszéken 20 százalékos csökkenés volt

A háromszéki vendéglátóipar szintén megszenvedte a véget érni nem akaró esős időszakot. „A nyári szezont mindig az időjárás határozza meg. Az utóbbi időben nagyon megnőtt a deli megyékből érkezők száma, minél melegebb van náluk, annál többen jönnek. Ha ellenben rossz az idő, akkor egyrészt kevesebben jönnek, s ha benn kell ülni a szobában az eső miatt, akkor hiába foglaltak öt napra szállást, két nap múlva már mennek” – nyilatkozta a Maszolnak Daragus Attila panziótulajdonos, az egyik idegenforgalmi szakmai érdekvédelmi tömörülés, az Antrec országos alelnöke.

Becslései szerint Kovászna megyében 20 százalékkal volt gyengébb idén júliusban a forgalom, mint 2017-ben. Összességében ugyanakkor a nyár nem volt rossz, az augusztus pedig kifejezetten jól alakult, dugig voltak a szálláshelyek. „Nem tudom, hogy a külföldön dolgozó románok miatt e, de tény, hogy rengeteg volt az idegen autó, az olasz, francia, angol rendszám. Magyarországiak is sokan jöttek” – mondta Daragus Attila.

Abban, hogy a gyenge július ellenére a szezon egészében a forgalom nagyjából az elvárásoknak megfelelően alakult, szerepe volt az nyaralási utalványoknak is. „Az utalványok pótolták a kieső 20 százalékot” – állapította meg a bálványosi Vár Panzió gazdája.

A munkaerőhiány jelentett gondot

A székelyföldi turisztikai vállalkozásoknak nem a forgalommal volt gondjuk idén nyáron, hanem a munkaerőhiánnyal. „Korábban előfordult, hogy volt személyzet, de kevés volt a vendég. Most vendég van elég, munkaerőből van hiány” – vázolta a problémát Daragus Attila. Ez országos szintű jelenség, a Prahova-völgyében és Brassópojánán vannak olyan szállodák, ahol filippínó és nepáli vendégmunkásokat alkalmaznak. Ez azonban csak részmegoldás, a románul nem beszélő vendégmunkásokat konyhán lehet leginkább foglalkoztatni vagy takarító személyzetként.

Székelyföldön a vendéglátóiparban a munkaerőhiány oka nem a pénz, illetve annak hiánya. „Sokat nőttek a fizetések, meg tudnánk fizetni az embereket. A gond az, hogy a fiatalok nem tudják a román nyelvet, jobban beszélnek angolul, mint románul, nálunk pedig egyre több a román vendég. Nem jól tanítják a románt az iskolában, de annak is szerepe van a hiányos nyelvtudásban, hogy megszűnt a katonai szolgálat, ahol ragadt valamennyi a fiatalokra, a tévében pedig szintén csak a magyar adókat nézik” – elemezte a jelenséget az Antrec alelnöke.

Valóban probléma a román nyelv

Bár az erdélyi magyar közvéleményben mindig heves irritációt vált ki, ha a többségi sajtó arról cikkez, román turistáknak kommunikációs problémái voltak Székelyföldön, a jelenség minden bizonnyal létező. Alulírottnak egy szászkeresztúri panzió bukaresti származású munkatársa mesélte, hogy elege lett a fővárosi vendéglátó iparból, s megpályázott két erdélyi állást, az egyiket egy szovátai szálloda hirdette meg.

Az állásinterjú során a szovátai magyar munkáltató elmondta a bukaresti jelentkezőnek, nagyon örülne, ha őket választaná, ugyanis sok a panasz, a személyzet zöme nagyon nehezen tud kommunikálni a zömükben román anyanyelvű vendégekkel. Az Erdélyről s a magyarokról elismerően beszélő bukaresti turisztikai szakember végül azért nem ment Szovátára, mert nem akart olyan munkaközösségben dolgozni, ahol valószínűleg nehezen értett volna szót a kollégáival.