Egyre inkább homokra épített várnak tűnik az idei központi költségvetés, amelyet 5,5 százalékos gazdasági növekedésre alapozott a kormány, de az első félévben a gazdaság csak 4 százalékkal nőtt. A Költségvetési Tanács szerint a költségvetés-kiegészítés során a kormány a törvényi előírásokat is figyelmen kívül hagyta.

Az idei első költségvetés-kiegészítés is a PSD-kormányzás eddigi rövidlátó gazdasági koncepcióját követi, megkurtítva a beruházásokra szánt forrásokat, megtoldva ellenben a személyi- és a szociális kiadások pénzügyi keretét. A módosítást az ellenzékiséggel semmiképp sem vádolható Költségvetési Tanács is kritizálta, hangsúlyozva, hogy az állami beruházások szánt összeg 1,1 milliárd lejjel történő csökkentése károsan hat az ország hosszú távú gazdasági fejlődésére.

A közalkalmazotti bérekre jóval többet költenek, mint beruházásokra

A módosítás következtében beruházásokra a GDP 4,2 százaléka helyett már csak 4 százalék jut. Fennáll a veszélye annak, hogy év végén a valós érték még a 4 százaléktól is elmarad majd, az első hat hónapban ugyanis a kormány a bruttó hazai terméknek csak 1 százalékát fordította ilyen célra. Egyébként a 4,2 százalék sem lett volna kimagasló érték, figyelembe véve, hogy a 2009 és 2015 közötti időszakban a GDP-nek minimum 4,8 százalékát költöttük beruházásokra, de volt olyan év is, 2011, amikor a 7 százalékát. 2015 óta a beruházások súlya a költségvetésen belül folyamatosan csökken, két évvel ezelőtt a GDP 3,8, tavaly pedig már csak 3,1 százalékát költöttük ilyen célra. 

A Dăncilă-kabinet a beruházásoktól elvont összeget egy az egyben szociális kiadásokra utalta át, megtoldva még 700 millió lejjel, további 5,1 milliárddal pedig a közalkalmazottak bérezésére fordítható keretet növelte meg. Ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány 26,9 milliárdról 28 milliárdra nőtt, ami továbbra is a bruttó hazai termék 3 százalékának felel meg. Ezt egy ügyes számítási trükkel sikerült elérni, a kormány által ellenőrzött Országos Előrejelzési Bizottság a korábban prognosztizált 909 milliárd lejes bruttó hazai termék helyett immár 945 milliárd lejjel számol. A pénzügyminisztérium szakemberei szerint a kiadások növelését az teszi lehetővé, hogy a költségvetésbe a tavalyi év végén becsült összegnél 6,4 milliárd lejjel több fog befolyni az államkasszába.

„A költségvetés-kiegészítés a pénzügyi-költségvetési felelősség törvényének egyetlen előírását sem tartja be, kivéve a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalékon való tartását, ámbár ez is problematikus” – áll a Költségvetési Tanács állásfoglalásában.

„A kormány várakozásai irreálisak"

A testület túlzottan optimistának minősíti az 5,5 százalékos gazdasági növekedést, mely becsült adatra a kormány a költségvetést felépítette. A Költségvetési Tanács szerint aggodalomra ad okot, hogy a közalkalmazottak bérére 86,2 milliárd lejt szán a kormány, ami a GDP 9,1 százalékát teszi ki.

„A közalkalmazottak személyi kiadásai abszolút értékben és GDP-arányosan is történelmi csúcsot érnek el 2018-ban, meghaladva a gazdasági válság előtti értékeket is. Ez egy gazdasági válság esetén roppant sérülékennyé teszi az államháztartást” – vonják le a következtetést a dokumentum szerzői.

Ha a kormány nem tesz ellenintézkedéseket, fennáll a veszélye, hogy nem sikerül tartani a 3 százalékos költségvetési hiánycélt, figyelmeztet Ionuț Dumitru. A testület elnöke, aki egyébként a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza is, még sarkítottabban fogalmaz: „a kormány várakozásai irreálisak. Az 5,5 százalékos növekedést szinte lehetetlen elérni, figyelembe véve, hogy az első félévben 4 százalékos volt a növekedés”.