Bizonyára sokakkal előfordult már, hogy barátaikkal vagy családtagjaikkal egy termékről beszélgettek, majd rövid időn belül ugyanannak a terméknek a reklámjával találkoztak a telefonjukon. Az ilyen különös egybeesések könnyen azt a benyomást kelthetik, hogy az okostelefonunk a tudtunk nélkül is figyeli a beszélgetéseinket, holott a célzott hirdetések mögött ennél jóval összetettebb adatgyűjtési rendszer működik. Egy egyszerű otthoni kísérlettel és néhány beállítás ellenőrzésével azonban utánajárhatunk, milyen alkalmazások férnek hozzá a mikrofonunkhoz, és hogyan korlátozhatjuk a személyes adataink felhasználását.

Az okostelefonok elterjedésével a személyes adataink védelme egyre nehezebb feladattá vált, hiszen a mindennap használt alkalmazások folyamatosan információkat gyűjthetnek az érdeklődési körünkről, a tartózkodási helyünkről, a vásárlási szokásainkról és az internetes tevékenységünkről. A szlovák Techbyte technológiai portál nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan éppen a feltűnően pontos reklámok miatt kezdenek arra gyanakodni, hogy telefonjuk titokban lehallgatja őket. A mikrofonhoz ugyanis nemcsak a telefonáláshoz vagy hangüzenetek küldéséhez használt programok kérhetnek hozzáférést, hanem olyan alkalmazások is, amelyeknél első pillantásra nem feltétlenül indokolt ez az engedély.

A készülék mikrofonjának használata önmagában természetesen nem jelent megfigyelést, mivel a videóhívások, hangfelvételek, hangalapú keresések és digitális asszisztensek működéséhez elengedhetetlen ez a funkció. A probléma inkább akkor merülhet fel, ha egy alkalmazás indokolatlanul kér hozzáférést a mikrofonhoz, vagy olyankor használja azt, amikor a felhasználó semmilyen hangrögzítéssel járó műveletet nem végez.

Egy egyszerű kísérlettel ellenőrizhetjük a gyanúnkat

A Techbyte által bemutatott módszerhez először olyan szokatlan terméket érdemes választani, amelyre korábban nem kerestünk rá az interneten, nem vásároltuk meg, és üzenetben sem beszélgettünk róla senkivel. Jó példa lehet egy különleges állateledel olyan állathoz, amelyet nem tartunk, vagy egy ritkán használt sportfelszerelés, amely iránt korábban egyáltalán nem érdeklődtünk.

A következő lépésben a kiválasztott termékről többször, lehetőleg természetes beszélgetés közben kell hangosan beszélnünk a telefon közelében, miközben ügyelünk arra, hogy ne írjuk be a nevét a keresőbe, és ne látogassunk meg hozzá kapcsolódó internetes oldalakat. A kísérlet során érdemes azt is elkerülni, hogy az adott terméket közösségi oldalakon keressük, vagy kapcsolódó hirdetésekre kattintsunk, mert ezek a tevékenységek önmagukban is befolyásolhatják a később megjelenő reklámokat.

A következő napokban figyeljük meg, feltűnik-e a korábban emlegetett termék a Facebookon, az Instagramon, a YouTube-on vagy más internetes felületeken, és lehetőség szerint jegyezzük fel, milyen hirdetésekkel találkozunk. Amennyiben valóban megjelenik a kiválasztott termék reklámja, az érdekes egybeesés lehet, de semmiképpen sem tekinthető a lehallgatás bizonyítékának. A módszer tudományos szempontból nem megbízható, mivel nem zárható ki a véletlen, és az sem ellenőrizhető pontosan, hogy a hirdetési rendszerek milyen más információk alapján választották ki az adott reklámot.

Lehallgatás nélkül is meglepően sokat tudhatnak rólunk

Az internetes hirdetési rendszerek működése jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen figyelnék a telefon közelében elhangzó beszélgetéseket, hiszen a vállalatok számos más forrásból is részletes képet alkothatnak a felhasználók szokásairól. A korábbi keresések, a meglátogatott weboldalak, a közösségi oldalakon megtekintett bejegyzések, a vásárlások és a hozzávetőleges tartózkodási hely egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy olyan termékeket reklámozzanak nekünk, amelyek valóban felkelthetik az érdeklődésünket.

A reklámok célzását az is befolyásolhatja, hogy milyen érdeklődési körű emberekhez hasonlítanak bennünket a hirdetési algoritmusok, vagy milyen témák foglalkoztatják az ugyanabban a térségben élő felhasználókat. Előfordulhat tehát, hogy egy családtagunk már rákeresett egy termékre, miközben mi csupán beszélgettünk róla, a később megjelenő reklám pedig azt az érzést kelti, mintha a készülékünk hallotta volna a beszélgetést.

A Northeastern Egyetem kutatói korábban több mint 17 ezer androidos alkalmazás működését vizsgálták meg, és nem találtak bizonyítékot arra, hogy a tesztelt programok titokban aktiválták volna a mikrofont a beszélgetések rögzítésére. Más adatvédelmi problémákat ugyanakkor feltártak, egyes alkalmazások például képernyőképeket vagy a készüléken végzett műveletekről készült felvételeket továbbítottak harmadik feleknek a felhasználók megfelelő tájékoztatása nélkül.

Androidos telefonon így ellenőrizhetjük a mikrofont

Az Android operációs rendszer újabb változatai lehetővé teszik, hogy ne csupán azt nézzük meg, mely alkalmazások kaptak engedélyt a mikrofon használatára, hanem azt is, hogy a közelmúltban melyik program mikor fért hozzá a készülék érzékeny funkcióihoz.

Ehhez a telefon Beállítások menüjében a Biztonság és adatvédelem vagy az Adatvédelem részhez kell navigálni, majd megnyitni az Engedélykezelőt, ahol a Mikrofon kiválasztásával megjelenik az összes hozzáférést kérő alkalmazás. A szükségtelen engedélyeket itt visszavonhatjuk, más programok esetében pedig beállíthatjuk, hogy csak használat közben vagy külön jóváhagyást követően férhessenek hozzá a mikrofonhoz.

A modernebb androidos készülékeken az Adatvédelmi irányítópult segítségével a korábbi hozzáférések is ellenőrizhetők, így kiderülhet, hogy egy adott alkalmazás a közelmúltban mikor használta a mikrofont. Az Android 12 rendszerben általában az előző 24 óra, az Android 13 újabb változataiban pedig akár hét nap adatai is rendelkezésre állhatnak. A menüpontok elnevezése a telefon gyártójától és az operációs rendszer verziójától függően eltérhet.

További segítséget jelent, hogy az Android 12 óta a képernyő felső részén zöld jelzés figyelmeztet, amikor valamelyik alkalmazás használja a mikrofont vagy a kamerát. A jelzésre koppintva megállapítható, melyik program használja az adott funkciót, a gyorsbeállítások között pedig akár valamennyi alkalmazás mikrofon-hozzáférését ideiglenesen letilthatjuk.

Az iPhone is megmutatja, mikor használják a mikrofont

Az Apple készülékein hasonló ellenőrzési lehetőségek állnak rendelkezésre, az iOS 14 óta ugyanis narancssárga pont jelenik meg a kijelző felső részén, ha valamelyik alkalmazás a kamera nélkül használja a mikrofont. A zöld jelzés a kamera működésére utal, amelyhez a mikrofon használata is társulhat, a Vezérlőközpont megnyitásával pedig azt is ellenőrizhetjük, melyik alkalmazás használta nemrég valamelyik érzékelőt.

Az engedélyek módosításához a Beállítások, majd az Adatvédelem és biztonság menüpontban kell kiválasztani a Mikrofon lehetőséget, ahol valamennyi hozzáférést kérő alkalmazás megjelenik. Az indokolatlannak tartott engedélyek egyszerűen kikapcsolhatók, így például egy olyan játék vagy bevásárlóalkalmazás sem használhatja tovább a mikrofont, amelynek működéséhez erre egyébként nincs szükség.

Az iPhone tulajdonosai ennél részletesebben is ellenőrizhetik alkalmazásaik működését, az Apple ugyanis lehetővé teszi a mikrofon, a kamera és a helyadatok használatának utólagos áttekintését. Ehhez a Beállítások menüben az Adatvédelem és biztonság, majd az Appok adatvédelmi jelentése lehetőséget kell kiválasztani. A funkció bekapcsolását követően a készülék nyilvántartja, hogy az egyes alkalmazások mikor fértek hozzá az érzékeny adatokhoz, és mely internetes kiszolgálókkal létesítettek kapcsolatot. Az információk az előző hét napra vonatkozóan tekinthetők meg, a telefon azonban csak a funkció aktiválásától kezdve gyűjti ezeket az adatokat.

Ezekkel a beállításokkal a célzott reklámokat is korlátozhatjuk

A személyes adatok védelme érdekében érdemes a mikrofonengedélyek mellett a reklámbeállításokat is rendszeresen ellenőrizni, hiszen a célzott hirdetések jelentős részéhez egyáltalán nincs szükség a készülék hangérzékelőjére. A Google szolgáltatásait használók a Saját hirdetésközpontban kikapcsolhatják a személyre szabott hirdetéseket, és korlátozhatják, hogy korábbi kereséseik, tevékenységük és egyes helyadataik alapján milyen reklámokat jelenítsenek meg számukra.

Az iPhone tulajdonosai az Adatvédelem és biztonság menü Követés részében megtilthatják, hogy az alkalmazások engedélyt kérjenek tevékenységük más vállalatok alkalmazásain és weboldalain átívelő követésére. Androidon az alkalmazásengedélyek mellett a hirdetési azonosító törlésének vagy visszaállításának lehetősége is segíthet az adatgyűjtés korlátozásában.

Ha egy ismeretlen alkalmazás indokolatlan időpontokban használja a mikrofont, célszerű először visszavonni a hozzáférését, ellenőrizni a program fejlesztőjét és az alkalmazásboltban található adatvédelmi tájékoztatót. Amennyiben a működése továbbra is gyanús, érdemes eltávolítani a készülékről, különösen akkor, ha a telepítését követően szokatlan engedélykérések, megmagyarázhatatlan adatforgalom vagy más rendellenességek jelentkeztek.