Lassan, de biztosan eljön az igazi tavasz, magunk mögött hagyjuk a napfényben szegény, fertőző betegségekkel teli, hideg hónapokat. A tél utolsó heteiben sokszor „végső tartalékainkat” éljük fel. A hangulatunkra, fizikai, pszichés állapotunkra egyaránt hatással van a téli időszak. Testünk, lelkünk téli igényeiről, szükségleteiről, „formában tartásunkról” dr. Somay Kátai Helgát, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház tüdőgyógyász főorvosát kérdeztük.

A tél komoly élettani kihívást jelent, a rövidebb nappalok, a kevesebb napfény, a hideg levegő mind befolyásolják a hormonális működésünket.

Csökken a szerotoninszintünk, ami a jó hangulatért felel, és megváltozik a melatonin-termelésünk is, ami az alvás-ébrenlét ciklust szabályozza. Emiatt fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek lehetünk, és sokan azt érzik: mintha elfogyna az energiájuk. Fontos megérteni: ez nem gyengeség, hanem biológia – szögezte le beszélgetésünk kezdetén dr. Somay Kátai Helga tüdőgyógyász főorvos.

Mint a szakember kifejtette, a környezeti tényezők befolyásolják testi-lelki jóllétünket. A legjelentősebb tényező a fényhiány. „Télen sokan sötétben indulnak munkába és sötétben érnek haza, ami hosszú távon hat a hangulatra, a koncentrációra és az immunrendszerre is. Emellett kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt térben, száraz levegőn, ami a légutaknak sem kedvez. A hideg levegő önmagában is irritáló hatású lehet, főleg asztmás vagy krónikus légúti betegeknél” – fogalmazott a főorvos.

Az energiaszint nem csupán akaraterő kérdése

Hozzátette: ilyenkor gyakoribbak a felső és alsó légúti fertőzések, influenzaszerű megbetegedések, de télen nő a szív-érrendszeri gondok száma is, mivel a hideg összehúzza az ereket, emeli a vérnyomást. A krónikus betegséggel élők esetében kulcsfontosságú a megelőzés: a rendszeres kontroll, a gyógyszerek pontos szedése.

Fontos megjegyezni, hogy az energiaszint nem csupán akaraterő kérdése. „Az energiaraktáraink hormonális, idegrendszeri, anyagcsere- és immunológiai folyamatok eredményei, amelyek télen fokozott terhelés alatt állnak. Kiemelten fontos a minőségi, rendszeres alvás, a megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátottság, a stabil vércukorszint és a rendszeres mozgás. Érdemes kizárni a vashiányt, D-vitamin-hiányt, pajzsmirigy-alulműködést vagy B12-hiányt, ha valaki tartósan kimerült.

A mérsékelt intenzitású mozgás hormonálisan is támogatja az energiaszint fenntartását, csökkenti a stresszt és javítja az alvásminőséget. Fontos elfogadni a szezonális ritmust is: télen nem feltétlenül a csúcsteljesítmény időszaka van, hanem az alapozásé” – mondta el dr. Somay Kátai Helga.

Éppen ezért nem kell extrém sportokra gondolnunk, otthoni torna, jóga, pilates, szobakerékpár vagy egy tempós séta is elegendő lehet, a rendszeresség fontosabb, mint a tökéletesség. A mozgás nemcsak az izmoknak, hanem a hangulatnak is gyógyszer, emelte ki a főorvos.

Érdemes néhány szempontot figyelembe vennünk a táplálkozás során is. Télen a szervezetünk ösztönösen több energiát kíván, de nem mindegy, milyen minőségben visszük be ezt az energiát, szögezte le a szakember. „Fontos, hogy ne csak kalóriát fogyasszunk, hanem valódi tápanyagokat. A megfelelő fehérjebevitel, a vasban gazdag ételek, az omega-3 zsírsavak és a B-vitaminok mind hozzájárulnak a stabil energiaszinthez. A hagyományos erjesztett ételek, mint a savanyú káposzta vagy más savanyúságok különösen értékesek télen. Ezek természetes probiotikumok, támogatják a bélflórát, erősítik az immunrendszert és javítják a tápanyag-felszívódást. Mivel az immunrendszer jelentős része a bélrendszerhez kötődik, az egészséges mikrobiom kulcsszerepet játszik a téli ellenállóképességben” – fogalmazott.

Kapcsolódó

A légúti betegségek nem csak egy kis náthát jelentenek – szakembert kérdeztünk

Nem csupán kellemetlenek, de szövődményekhez is vezethetnek a légúti megbetegedések.

légúti fertőzés felső légúti fertőzés légúti megbetegedések Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház

Emellett törekednünk kell a stabil vércukorszint elérésére, kerülni a gyors cukrokat és fehér lisztes ételeket, mert ezek hirtelen energialöketet adnak, majd gyors visszaesést okoznak. A megfelelő folyadékbevitel is alapvető, még télen is napi 2-2,5 liter víz vagy tea ajánlott, hiszen a száraz levegő fokozza a folyadékvesztést. A szezonális zöldségek, például a káposztafélék, a cékla, a sütőtök, a gyökérzöldségek természetes módon támogatják a szervezet alkalmazkodását – hívta fel a figyelmet a főorvos.

Hogyan javítsunk a hangulatunkon?

Hogy hogyan küzdjünk meg a rövid nappalok pszichés hatásaival? „A napi természetes fényen töltött idő, a rendszeres mozgás és a társas kapcsolatok ápolása jelentősen javítja a hangulatot. Ha a levertség tartós, érdemes szakemberhez fordulni, mert a szezonális depresszió létező állapot” – emelte ki dr. Somay Kátai Helga.

A szakember kitért arra is, hogy érdemes szervezetünket felkészíteni a tavasszal járó változásokra. Mint rámutatott: a tavaszra való felkészülés nem csupán ruhatárváltást jelent, hanem tudatos testi és lelki átállást is. A téli hónapok alatt a szervezetünk „túlélő üzemmódba” kapcsol: kevesebbet mozgunk, nehezebben étkezünk, kevesebb napfény ér bennünket, ami hatással van a D-vitamin-szintre, a hormonális egyensúlyra és a hangulatunkra is.

„Tavasszal a természet megújul, de a szervezetünknek időre van szüksége az alkalmazkodáshoz. Az első és legfontosabb lépés a fokozatos aktivizálódás. A rendszeres mozgás akár napi 30 perc séta a friss levegőn segít a keringés élénkítésében, a tüdőkapacitás javításában és az immunrendszer erősítésében. Különösen légzőszervi szempontból fontos, hogy a téli zárt tér után ismét több időt töltsünk a szabadban, természetesen réteges öltözködéssel, hogy elkerüljük a hirtelen lehűlést.

Nem szabad megfeledkeznünk az alvásról sem. A tavaszi fáradtság sokszor a felborult bioritmus következménye. Fontos a rendszeres lefekvési idő, a képernyőhasználat csökkentése este, valamint a természetes fény kihasználása napközben” – fogalmazott.

A főorvos hangsúlyozta: allergiás betegek esetében a tavasz külön odafigyelést igényel. A pollenszezon előtt érdemes időben elkezdeniük a megelőző kezelést, szükség esetén allergológiai konzultációval. A megfelelően beállított terápia megelőzheti az asztmás fellángolásokat és a súlyosabb tüneteket.

„Összességében a tavaszra való felkészülés komplex folyamat: mozgás, táplálkozás, alvás, mentális egyensúly és szükség esetén orvosi kontroll egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy valóban energikusan és egészségesen induljon az új évszak – foglalta össze a tüdőgyógyász főorvos.