banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

A villámoknak is köszönhető, hogy kialakult az élet a Földön

A Leedsi Egyetem geológusai arra a következtetésre jutottak kutatásaik során, hogy a meteoritokhoz hasonlóan a villámcsapásoknak is komoly szerepük volt abban, hogy a Földön kialakulhattak az élethez szükséges feltételek. A meteoritokkal rengeteg kulcsfontosságú ásvány érkezett a bolygóra, viszont a tudósok régóta feltételezték már, hogy az ásványok egy kicsiny része a villámcsapások milliárdjaival került ide.

A kutatók egy különösen nagy és érintetlen fulguritot vizsgáltak – ez az üvegszerű ásványi anyag akkor keletkezik, amikor villámcsapás éri a földet. Az ásványminta 2016-ban keletkezett, amikor az amerikai Glen Ellyn egyik ingatlanjába villám csapott.

Eredetileg a fulgurit keletkezését vizsgálták, de meglepődve fedezték fel, hogy a mintában nagy mennyiségű szokatlan schreibersit, vagyis foszfornikolvas van, amelyet eddig csak meteorvasban találtak. A foszfor létfontosságú az élethez és fontos szerepe van minden életfolyamatban a mozgástól a növekedésen át a szaporodásig.

Fotó: Pexels | Pixabay

A fiatal Föld felszínén a foszfor csak olyan ásványokban volt jelen, amelyek nem oldódnak vízben, viszont a schreibersit képes vízben oldódni. „Sokan feltételezték, hogy a földi élet sekély földfelszíni vizekből ered Charles Darwin híres Meleg kis pocsolya evolúciós elmélete alapján. Az élet keletkezéséről felállított legtöbb modellben szerepelnek a meteoritok, amelyek kis mennyiségben hordoznak schreibersitet. Vizsgálatunkban viszonylag nagy mennyiségű schreibersitet találtunk ebben a fulguritban” - magyarázta Benjamin Hess, a leedsi kutatás vezetője, aki egyben a Yale Egyetem doktorandusza.

Ez azt jelenti, hogy az élet keletkezéséhez szükséges foszfor nem csupán meteoritbecsapódások következménye. Becslésük szerint a villámcsapások által keletkezett foszforalapú ásványok mennyisége akkor haladta meg a meteoritokból keletkezőkét, amikor a Föld mintegy 3,5 milliárd éves volt, ez a legkorábbi ismert mikrofosszíliák kora.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A villámcsapások kevésbé pusztítók, mint meteoritbecsapódások, így kevésbé avatkozhattak bele az evolúciós folyamatokba. Szintén fontos következtetése a kutatóknak, hogy ezek alapján az élet kialakulása más Föld-szerű bolygókon azután is lehetséges marad, hogy a meteoritbecsapódások ritkábbá válnak.

Kapcsolódók

Kimaradt?