A kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra Stephen Hawking, a március 14-én 76 évesen elhunyt világhírű elméleti fizikus hamvait pénteken a londoni Westminster-apátságban.

A gyászszertartáson az „asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudóst Benedict Cumberbatch angol színész búcsúztatta, aki Hawkingot alakította a BBC egyik 2004-es televíziós drámájában, de megemlékezett az elhunytról Tim Peake brit űrhajós, Martin Rees királyi csillagász és Kip Thorne Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus is.

A családtagokon és a barátokon kívül szerte a nagyvilágból a nagyközönség ezer, sorsoláson kiválasztott tagja vehetett részt a gyászszertartáson, amely után Stephen Hawking szavait az űrbe, a Földhöz legközelebbi fekete lyuk irányába sugározták az Európai Űrügynökségnek a spanyolországi Cebrerosban lévő állomásáról. 

A néhai fizikus lánya, Lucy szerint az 1A 0620-00 jelű fekete lyuk felé sugárzott szavak a béke és a remény üzeneteként szolgálnak az "egyetértésről és annak fontosságáról, hogy harmóniában kell együtt élnünk ezen a bolygón". Az üzenethez Vangelis, a legismertebb görög zeneszerző, többek között a Tűzszekerek és a Szárnyas fejvadász című film zenéjének komponistája szerzett kísérőzenét. Vangelis szerzeményét a szertartás résztvevői CD-n vihették. 

Hawking földi maradványait a Tudósok Sarkában, Isaac Newton és Charles Darwin sírja között helyezték végső nyugalomra, egy olyan helyen, amelyet csak a nagy tudományos áttörést elérő elméknek tartanak fenn, és ahol a legutóbbi két temetést 1937-ben, illetve 1940-ben tartották. Newtont 1727-ben temették el a westminsteri apátságban, a közelében nyugszik 1882 óta Darwin is. Hawking sírja fölé egy emlékkövet állítottak azzal a felirattal, hogy "Itt nyugszik az, ami halandó volt Stephen Hawkingból 1942-2018", és a fizikus egyik leghíresebb egyenletével.

A korunk egyik legnagyobb elméjeként emlegetett tudós 1942. január 8-án született Oxfordban. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével tudta már csak megosztani gondolatait másokkal. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.

Cambridge-ben, ahol lakott, Hawkingot március 31-én búcsúztatták a St. Mary templomban, annak az épületnek a közelében, ahol a tudós több mint 50 éven át tudományos tevékenységét végezte. A család korábban azt közölte, úgy fogják megrendezni a búcsúztatást, hogy a hívőknek és a nem vallásos résztvevőknek is megfelelő legyen. Stephen Hawking ateista volt, és nem hitt a halál utáni életben.

Hawking számos kitüntetés birtokosa volt, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, 37 évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék vezetői posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.