A gazdaság digitális átalakulásakor a mesterséges intelligencia alkalmazása válhat a növekedés motorjává, amennyiben kellően képzett szakembergárda is rendelkezésre áll. Paradigmaváltás zajlik a digitális gazdaságra történő átállásban, a folyamatot a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása hajtja - derült ki a Huawei Global Connenctivity Index (GCI) legújabb kutatásából, amelyet a vállalat budapesti infokommunikációs bemutatóján ismertettek kedden.

A világ 79 országának és iparágának hálózati kapcsolatait és IKT-infrastruktúráját vizsgáló elemzés szerint a jelenlegi 12,9 ezer milliárd dollárról - ami a globális GDP 17,1 százalékát teszi ki - 2025-re 23 ezer milliárd dollárra is nőhet a globális digitális gazdaság értéke a mesterséges intelligencia terjedésének köszönhetően.

A növekedést ugyanakkor a világszerte hiányos MI-ismeretek és fejlesztői képességek fékezik. A digitális transzformáció szempontjából legfejlettebb országok listáját az Egyesült Államok vezeti, mögötte sorrendben Szingapúr, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság áll. Németország 14. a rangsorban, Ausztria pedig a 20., míg Kína a 27. helyen áll. Magyarország a 30. helyen áll a rangsorban, az előző évi 31. hely után. A 31. helyen most a kettőt feljebb lépő Szlovákia áll, a 29. helyen pedig a három helyet visszalépő Cseh Köztársaság. Oroszország a 36., Lengyelország a 38., Románia pedig a 39. a 2018-as rangsorban.

A GCI-index immár ötödik éve vizsgálja az országok digitális transzformációjának fejlődését, idén már 79 országot elemeztek. Az index kialakítása során 40 különböző indikátort elemeznek a Huawei Technologies szakemberei, hogy meghatározzák a fejlődést az infokommunikációs (IKT) beruházásoknál a technológia alkalmazása, a felhasználói élmény és a piaci fejlődés területén.

Az elmúlt öt évben a GCI többek közt nyomon követte az IKT-infrastruktúra fejlődési trendjeit, valamint a digitális érettség és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot is. A GCI eredményei alapján az országok digitális transzformációjának állását rangsoroló listában 20 ország került az élenjáró (Frontrunners), 37 az alkalmazkodó (Adopters), és 22 a kezdő (Starters) kategóriába.

A GCI idei tanulmánya azt vizsgálta, hogy az országok hogyan használják/telepítik a szélessávú hálózatokat és hogyan fektetnek be azokba a technológiákba, amelyek az ipar, a városok és a kormányzatok digitális átalakulását hajtják. A kutatás öt fő területen nézi az IKT-befektetések és felhasználásuk gazdasági hatását - mobil szélessáv, adatközpontok, felhő, big data és IoT -, amelynek során új és hangsúlyos elemként jelenik meg a folyamatosan növekedő mesterséges intelligencia is a GCI egyenletében.

"Intelligens kapcsolatok"

Az elemzés megállapítása szerint a mesterséges intelligencia az egyik következő nagy technológia, amely paradigmaváltást hozhat a gazdasági és ipari tevékenységekben - mondta Su Wei, a Huawei Technologies műszaki igazgatója a budapesti bemutatón. A tanulmány szerint a különböző iparágak mind a négy kulcstechnológiában - mobil szélessáv, majd hamarosan az 5G, az adatközpontok, a felhők, a big data és a dolgok internete - alkalmazzák a mesterséges intelligenciát annak érdekében, hogy a jelenlegi kapcsolataikat "intelligens kapcsolatokká" alakítsák.

A digitális gazdaságot ma a fogyasztóközpontú internet hajtja, az egyes iparágak azonban egyre nagyobb mértékben használják ki az intelligens kapcsolatokat annak érdekében, hogy egészen új üzleti modelleket, termékeket és szolgáltatásokat hozzanak létre.

Az elemzés szerint ahhoz, hogy hatékonyan és nagy léptékben lehessen használni a mesterséges intelligenciát, az egyes országoknak három egyelően fontos építőelemet kell rendbe tenniük: a számítási teljesítményt, a jelölt adatokat és az algoritmusokat. A robusztus IKT-infrastruktúrájuknak köszönhetően mindhárom területen a legfejlettebb országok járnak az élen, de még ők is messze vannak attól, hogy teljesen ki tudják használni a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. A tehetséges MI-fejlesztők hiánya jelenti ugyanis még a legfejlettebb országoknál is a digitalizáció legnagyobb akadályát.

A Huawei tanulmányának javaslata szerint ezért a kormányoknak egyfelől újra kellene gondolniuk az oktatási rendszereiket, hogy azok jobban felkészítsenek a jövő munkahelyeire, amelyeket már a mesterséges intelligencia határoz meg. Másrészt el kellene kezdeni egy egészséges, együttműködő és nyitott MI-ökoszisztéma kiépítését is.