Mutatjuk, hogyan használják fel a techóriások az adatainkat

A Facebook-ügy révén hangsúlyosabbak lettek az arra vonatkozó kérdések, hogyan használják fel a felhasználók adatait a közösségi portálok és keresőprogramok.

Az AFP francia hírügynökség ezekről készített összeállítást.

Amit gyűjtenek a közösségi portálok:

Mindent, amit a felhasználó leír például a Facebook-oldalán vagy a közösségi portálon máshol, valamennyi általa kiposztolt fotót vagy videót, valamennyi lájkolását, minden megosztását, mindent, amit elolvas, azoknak a felhasználóknak a személyazonosságát, akikkel kapcsolatba lép, illetve a földrajzi elhelyezkedését.

Ugyanez a helyzet az Instagrammal és a WhatsApp-pal, a Facebook cégeivel, valamint Snapchattel vagy a Twitterrel, még ha ezeken a platformokon kisebb is a választék. Ha a felhasználó engedélyezi, a Facebook információkat kereshet azokon az internetes oldalakon is, amelyeket a  közösségi portálra belépve megtekint.

Amit árusítanak a közösségi portálok:

A Facebook azt állítja, hogy nem árusít hirdető ügyfeleinek azonosítható személyes, sem összesített adatokat. Amit kiszámláz, az a lehetőség, hogy a hirdető a Facebook-felhasználók között csak a célközönséget érje el, ami növeli a reklámkampány hatékonyságát. „A Facebook nem adatokat árul, hanem pixeleket (képpontokat)” – összegezte Ryan Matzner, az ügyfelek számára alkalmazásokat kifejlesztő Fueled cég társalapítója.

A Twitter mikroblog portál üzeneteket árul, pontosabban egy olyan belső keresőprogramhoz való hozzáférést, amellyel egy adott időszakban a portálra kitett üzeneteket át lehet fésülni.

Amit megosztanak a közösségi portálok:

A közösségi portálok túlnyomó többsége kitárja az ajtaját a külső fejlesztők előtt, akik olyan alkalmazásokat fejlesztenek ki, amelyek teljesen vagy részlegesen lehetővé teszik e hálózatok felhasználói adatainak felhasználását. A Facebook esetében a nyilvános részhez – így egyesek számára a teljes oldalhoz, míg mások számára csak a névhez, a keresztnévhez és a profilképhez – nincs szükség a felhasználó engedélyéhez – magyarázta Ryan Matzner. A több adat felhasználásához azonban szükség van az érdekelt beleegyezésére.

Kizárólag a Facebook rendelkezésére álló banki, illetve fizetési adatok képeznek tiltott területet. Ryan Matzner szerint „sok dolog, ami öt, hat vagy hét éve lehetséges volt, ma már nem az, mert a Facebook akkoriban sokkal nyitottabb volt”. Abban a pillanatban azonban, amint az alkalmazások összegyűjtik az adatokat, kikerülnek a Facebook vagy más közösségi portálok hatásköre alól.

Az ezen információk feletti ellenőrzés visszaszerzése a Facebook számára annyit jelent, mintha olyan dologra törekedne, ami fölött nincs hatalma. Eszközei sincsenek hozzá, bármit is mondanak – vélte Chirag Shah, az amerikai Rutgers Egyetem tanára, a közösségi portálokon lévő adatok szakértője. Ha egyszer valaki már hozzáfért ezekhez az adatokhoz, a Facebook semmiképpen sem lehet biztos abban, hogy mit kezdenek velük – így Ryan Matzner. „Nem tehetnek mást, mint bemondásra elhinni. Ez olyan, mintha valami e-mailt küld, és megkérdezi a címzettet, hogy mit csinált vele. Semmit sem lehet róla tudni.”

Amit gyűjtenek a keresőprogramok:

Minden, a keresésre, a földrajzi elhelyezkedésre és a megtekintett oldalakra vonatkozó adatot. A legfontosabb keresőprogramok, Google, az Oath konszern Yahoo! és Microsoft Bing keresőprogramja be van építve az internetezőknek számos szolgáltatást nyújtó internetes óriáscégek rendszerébe. Segítségükkel a cégek pótlólagos adatokat gyűjtenek, amelyek a keresőprogramok által kigyűjtött adatokkal keresztezve még pontosabb képet alkotnak az internetezőről. „Nem kell közölni a Google-lal az életkort vagy a nemet. Számos más tényező segítségével maguk is képesek meghatározni” – így Chirag Shah.

Amit árusítanak a keresőprogramok:

Mint a közösségi portálok esetében, az ő bevételük nagy része is a reklámból származik. Nem adatokat árulnak, hanem a pontosan körülírt fogyasztóhoz való hozzáférést, amit a keresőprogramok által, valamint a Google esetében leányvállalatán, a YouTube videomegosztó portálon való összes keresés és megtekintett tartalomból kinyert adatok keresztezésével kapnak meg. A Google a g-mail levelezőprogram segítségével elküldött üzenetek tartalmát is sokáig felhasználta, erről a gyakorlatról tavaly júniusban mondott le nyilvánosan.

Amit megosztanak a keresőprogramok:

Ugyanúgy megnyitják ajtajukat a fejlesztők és az alkalmazások előtt, mint a közösségi portálok. Az Egyesült Államokban szinte nem is létezik olyan törvény, amely védené a közösségi portálokról vagy a keresőprogramok segítségével kinyert adatokat. A szabályozó hatóság, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) ugyanakkor éberen figyel, és 2011-ben már megbüntette a Facebookot a személyes adatok kezelése miatt. 2013-ban az FTC megállapodott a versenyellenes gyakorlattal vádolt Google-lal.

Címlapi illusztrációnk forrása: Daily Mirror

Kapcsolódók

Kimaradt?