Kibertámadás esetén is életbe léptethető a NATO kollektív védelme, és a szövetségesek egymás segítségére siethetnek - emlékeztetett szerdán Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szervezet főtitkára a kanadai fővárosban.

Stoltenberg  kanadai tisztségviselőkkel tárgyalt Ottawában kétnapos látogatása során, a NATO vezetőinek közelgő brüsszeli csúcstalálkozója előtt. Justin Trudeau kanadai kormányfővel tartott közös sajtóértekezletén a főtitkár hangsúlyozta, a NATO nagyon komolyan veszi a kiberfenyegetéseket, mert egyre több és több az ilyen eset.

Hozzátette, négy évvel ezelőtt, 2014-ben a tagállamok megállapodtak arról, hogy kibertámadás esetén is alkalmazható a Washingtoni Szerződés ötödik cikke, és a szövetség egésze válaszolhat a támadásra.

A NATO-t létrehozó, 1949-ben aláírt szerződés ötödik cikke értelmében az összes tagállam elleni támadásnak kell tekinteni, ha bármely tagállamot támadás éri, és a tagok egymás segítségére siethetnek. A szövetség 69 éves fennállása alatt ezt a cikket mindössze egyetlen alkalommal léptették életbe. A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően az Egyesült Államok fordult a NATO-hoz segítségért.

"Válaszunk mindig mértéktartó, védelmi jellegű és arányos lesz, értékelni fogjuk a támadás súlyosságát, és annak megfelelően fogunk reagálni" - húzta alá Jens Stoltenberg, hozzátéve:

előfordulhat, hogy a kibertámadásra a NATO nem csak online eszközökkel reagál.
A NATO keményen dolgozik azon, hogy fejlessze kibervédelmét és segítsen a szövetség tagjainak megvédeni hálózataikat technológiával és a bevált gyakorlatok megosztásával - tette hozzá a főtitkár