Több tagállamban attól tartanak, hogy hackerek választási kampányok befolyásolásával próbálkozhatnak - mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára a Die Welt című lapnak. 

Jens Stoltenberg a Die Welt összeállításban elmondta, hogy tavaly havonta átlagosan 500 olyan informatikai támadás érte a NATO intézményeit, amely "szakértőink intenzív beavatkozását tette szükségessé", ami éves szinten 60 százalékos növekedés. A legtöbb támadást nem magánszemélyek, hanem állami intézmények finanszírozták - tette hozzá a NATO főtitkára. Rámutatott, hogy a kibertámadásokra is vonatkozik a kollektív védelem elve. Elmondta, hogy a szövetségnél új eljárást vezettek be, válságkezelő szakértői csoportokat állítanak össze, amelyek készen állnak arra, hogy segítsék a tagállamokat hálózataik védelmében.

Az informatikai támadások nagyon veszélyesek lehetnek, mert kárt tehetnek az energiaellátó rendszerben vagy más kritikus infrastruktúrában, és azért is, mert "ma már minden katonai aktivitás adatok átvitelén alapul" - mondta Jens Stoltenberg. A volt norvég miniszterelnök hozzátette: több NATO-tagállam kormánya attól tart, hogy hackerek választási kampányok befolyásolásával is megpróbálkozhatnak, amivel "alááshatják a demokráciát".

Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek a NATO-ra vonatkozó bírálatával kapcsolatban elmondta, hogy telefonon beszélt a pénteken hivatalba lépő elnökkel, aki "nagyon világosan kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO iránt". "Teljesen biztos vagyok abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is korlátlanul kiáll a NATO-nak adott biztonsági garanciái mellett" - mondta Jens Stoltenberg.