Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában - közölte egy tanulmány alapján a BBC.

A nyomok akkor keletkeztek, amikor az ember távoli rokonai csoportosan mentek keresztül egy nedves vulkáni hamuval borított területen. A lábnyomok tulajdonosai nagyrészt az Australopithecus afarensis faj igen változatos testméretű egyedei voltak. A frissen felfedezett lábnyomok egyike egy hím egyedé lehet, a többiek kisebb termetű nőstények.

"Az egyik egyed döbbenetesen magas lehetett, sokkal nagyobb, mint a csoport többi tagja, erről árulkodnak a talajon hagyott nyomok. A 165 centiméteres magasság alapján ez az eddig azonosított legnagyobb testű egyede a fajnak" - magyarázta Giorgio Manzi, a tanzániai régészeti projekt vezetője.

Australopithecusnak tulajdonított, jó állapotban fennmaradt lábnyomokat először 1976-ban fedeztek fel a tanzániai Laetoli ásatásán, a 3,66 millió éves lelet az eddigi legrégebbi kétlábú nyom. Az Australopithecus afarensis az emberelődök egyik leghosszabb ideig élt és legjobban ismert faja. Leghíresebb képviselője a Lucy néven híressé vált felnőtt nőstény egyed a mai Eitópia területén élt 3,2 millió éve.

Az újabb lábnyomok felfedezésről az eLife című tudományos lapban számoltak be a kutatók. Ezeket egy múzeum számára végzett ásatáson találták, csak 150 méterre a korábbi lábnyomok lelőhelyétől. A tanzániai és olasz tudósok úgy vélik, a két leletegyüttes összetartozik, együtt pedig a faj életmódjáról szolgálnak információval.

Marco Cherin, a Perugiai Egyetem paleoantropológiai tanszékének vezetője szerint a csoport egy hímből, két vagy három nőstényből és egy vagy két ifjú egyedből állhatott, ami arra enged következtetni, hogy a hímnek, így a faj más hímjeinek is több nőstény párja lehetett. A kutatók szerint társadalmi szerkezetük közelebb állt a gorillákéhoz, mint a csimpánzokéhoz vagy a modern emberéhez. A gorilláknál egy hím és több nőstény alkot egy csoportot, melyen belül szaporodnak és utódokat nevelnek. A nyomok alapján az Australopithecus képes volt két lábra emelkedni, azt azonban nem tudjuk, járása mennyire hasonlított a mai emberéhez.