Március 6-án, vasárnap tartotta a világ az energiahatékonyság világnapját, amelynek célja felhívni a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználására.

A Nation Geographic szerint az ipari országok a világ népességének mindössze 20 százalékát teszik ki, energiafogyasztásának ugyanakkor 80 százalékáért felelnek. Ahogy az a párizsi klímacsúcson is elhangzott, a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek üzemeltetésére fordítjuk, pedig korszerű nyílászárókkal, hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel ez az érték jelentősen csökkenthető lehetne.

Az üvegházhatás legalább 50 százalékáért a CO2 kibocsátás felelős, a tavaly év végi párizsi klímacsúcs egyik legfontosabb kimenetele pedig éppen az volt, hogy az üvegházhatású gáz-semlegesség célkitűzése mellett a fejlett államok vállalták: 2020-ig évente 100 milliárd dollárt adnak a fejlődő államok részére az alacsonyabb CO2 kibocsátású gazdaságra való átállást segítve.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a világ energiafogyasztása több mint 9 milliárd toe (tonna kőolajjal egyenértékű), amiből a lakossági célú energiafelhasználás több mint 2 milliárd toe-t tesz ki. A világ lakossága egy évben 4,5 millió TJ energiát fűt el, aminek 22 százalékát, azaz közel 1 millió TJ-t az EU 28 tagállama használja fel, itt azonban a Föld lakosságának csupán 8 százaléka él.

A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő, ezért rezsink 75 százalékát fűtésre és hűtésre kell költenünk, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50 százalék fűtési célú energiát is megspórolhatnak számunkra, jelentősen csökkentve CO2 kibocsátásunkat és rezsinket.

Románia: 24,9 százalék

Az Origo írja, a megújuló energia használata tekintetében kiemelkedik az uniós országok közt Svédország,ahol a megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználás 52,6 százalékát teszi ki, és ennek nagy részét vízenergia hasznosítása adja.

Romániában ez az arány, 24,9 százalék,e zzel a jobbak közé tartozunk. Magyarország mindössze 9,5 százalékot teljesít ebben a tekintetben.

A zöld villamosenergia legnagyobb része biomasszából és szélenergiából származik (54 és 21 százalék). A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mintegy 10-10 százalékát a vízenergia és a biogáz felhasználása biztosította, míg a hulladékégetés és a napenergia a hazai zöldáramtermelés csekélyebb részét (4 és 2 százalékát) adja.