A Nature Communications világhírű szakmai folyóiratban jelent meg tanulmánya Bartók Blankának, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar kutatójának Veszélyezteti az éghajlatváltozás a napenergia szektort Európában? címmel.

"Az éghajlatváltozás oka elsősorban az üvegházhatású gázok egyre nagyobb mértékű kibocsátása, amely az Föld átlaghőmérsékletének emelkedése mellett más éghajlati elemek, mint például a csapadék, felhőzet és a felszínre érkező napsugárzás változását is maga után vonja. Ugyanakkor az éghajlatváltozás nemcsak az átlagértékeket, de az időbeli változékonyságot, illetve a szélső értékeket is befolyásolja" - olvasható egy rövid rezümé a tanulmányról.

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány az éghajlatváltozás napenergia (fotovoltaikus energia, PV) termelésre gyakorolt hatását vizsgálja Európában. A napenergia egyik stratégiai megújuló energiaforrás Európában, különösen a mediterrán országokban. A jelentős potenciálnak köszönhetően számos fenntartható fejlesztési terv látványos növekedés irányoz erő a PV ágazaton belül az elkövetkező évtizedekben.

Amint a tanulmány igazolja, az éghajlatváltozás következtében megváltoznak a légköri viszonyok, beleértve a regionális szintű felhőzetet is, ez viszont nem jelent kockázatot a fotovoltaikus szektor fejlődésére; az éghajlatváltozás nem befolyásolja jelentős mértékben a fotovoltaikus energiatermelést sem az átlagos termelés, sem pedig az időbeli változékonyság (napi, évi, évszakos menet) szempontjából, utóbbi döntő fontosságú a termelés stabilitását illetőleg. Ez a tanulmány fő következtetése, de vannak további eredmények, melyeket szintén érdemes megemlíteni. Például a legpesszimistább éghajlati forgatókönyv alapján a skandináv országokban a napenergia termelés legfeljebb 10 százalékos csökkenést mutat e század végéig. Ugyanakkor ezekben az országokban nem valószínű a PV szektor jelentős fejlesztése sem. Ezzel ellentétben, a mediterrán országokban az éghajlatváltozás hatása az átlagos termelésre elhanyagolható, viszont növekedik a termelés stabilitása, főként a napi változékonyság csökkenésének köszönhetően.

A szerzők eredményeiket a legújabb éghajlati szimulációkra alapozták, amelyeket az EURO-CORDEX (Coordinated Downscaling Experiment – European Domain) program keretében különböző európai kutatási központok állítottak elő. A szerzők nem hagyták figyelmem kívül az eredmények bizonytalanságának mértékét sem, mely az ilyen jellegű tanulmányokat terheli.  Éppen ezért a vizsgálatban a különböző éghajlati forgatókönyvek keretében több szimulációt is kiértékeltek, amelyek a változások szélesebb spektrumát adják, ezáltal csökkentve a jövőre vonatkozó becslések bizonytalanságát.

A teljes cikk itt érhető el.