Október 4 és 10 között ünnepeljük a világűr hetét, az emberi állapot javítását szolgáló tudomány és technológia nemzetközi ünnepét.

Az eseményről az ENSZ közgyűlése döntött 1999-ben, és azért esik a két dátum közé, mert október negyedikén, 1957-ben lőtte fel az emberiség az első műholdat, a Szputnyik-1-et, 1967 tízedikén pedig aláírták a világűr-egyezményt. Az idei globális rendezvénysorozat témája a felfedezés, a mostani logót pedig éppen egy romániai művész, Alec Bartos készíthette el. Románia egyébként is aktív szereplője a World Space Week-nek, számos eseményt szerveztek az országban ezen a héten.

A világűr hete alkalmából összegyűjtöttük a 2015-ös év eddigi legjelentősebb, űrkutatással kapcsolatos felfedezéseit és híreit, a teljesség igénye nélkül.

Január és a fekete lyuk

Nyolcmillió naptömegű fekete lyukat fedeztek fel a Brigham Young Egyetem csillagászai, akik a gigantikus képződményről az Amerikai Asztronómiai Társaság seattle-i közgyűlésén számoltak be. (MTI)

Március és a Mars óceánja

Egy márciusban megjelent tanulmány alapján a Mars északi féltekéjét egy, nagyjából az Atlanti-óceán nagyságával megegyező vízfelület borította, melynek mélysége helyenként az 1,6 kilométert is elérhette.

Április és magyar eredmények

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati Intézetének kutatói a Kepler-űrtávcső segítségével a világon elsőként mérték meg sikeresen két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását. A 2002 GV31 jelű, 40 csillagászati egységet, azaz 6 milliárd kilométer távolságban járó, mindössze 22,5 magnitúdós Neptunuszon túli kisbolygót, valamint a 41 csillagászati egységre járó objektumot, a (278361) 2007 JJ43-at vizsgálták. (MTI)

Május és Farkas Bertalan

Május 26-án volt 35 éve, hogy elindult a világűrbe Farkas Bertalan, az első magyar asztronauta a Szojuz-36 fedélzetén. Űrrepülésével először nyílt alkalom arra, hogy magyar kutatók tudományos programját magyar űrhajós hajthassa végre a kozmoszban.

Június és a műhold

Olyan műholdat bocsátottak fel júniusban, mely többek között a Föld növényzetének állapotát is képes elemezni. Nem csak arról szolgáltat adatokat, hogy miként épülnek fel nagyvárosok, vagy hogy mennyire veszélyes az ember tevékenysége a környezetére, hanem a világon termesztett növényi élelmiszerek várható minőségéről és mennyiségéről is.

Szintén júniusban kozmikus kannibalizmus nyomait figyelték meg csillagászok: a Szűz csillagképben lévő M87-es óriásgalaxis az elmúlt évmilliárdokban teljesen bekebelezett egy kisebb galaxist. (MTI)

Július és a New Horizons

Az amerikai űrkutatási hivatal New Horizons nevű űrszondája július közepén erősítette meg az irányítóközpontnak: sikeresen elhaladt a Plútó törpebolygó mellett. A New Horizons másodpercekénti 14 kilométeres sebességre gyorsulva száguldott el az égitest mellet. Az űrszondát ekkor 12,5 kilométer választotta el a Plútótól, és hét tudományos műszere folyamatosan gyűjtötte az adatokat. (MTI)

Földhöz hasonló nagyságú bolygóra bukkant galaxisunkban a NASA amerikai űrkutatási hivatal. A hatalmas forróság miatt viszont felszínén kizárt az élet lehetősége. Ez az első, több mint egy bolygóból álló rendszer, amelyet a Kepler teleszkóp fedezett fel. Két különösen forró, Szaturnusz nagyságú planétáról van szó, amelyeknek a kutatók a Kepler 9b és a Kepler 9c nevet adták. A Kepler 9 nevű csillag körül keringenek. A Naphoz hasonló égitest kétezer fényévnyi távolságra van a Földtől. (MTI)

Szintén júliusban először figyeltek meg sarki fényt Naprendszeren kívül amerikai csillagászok. Az LSR J1835 3259 katalógusjelű égitesten 10 ezerszer erősebb a jelenség, mint az eddig ismert legerősebb a Jupiteren - írta a Nature tudományos folyóiratban kollégáival Gregg Hallinan, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója. (MTI)

Augusztus és a nyomtatott rakéta

Két szomszédos galaxis összeolvadását figyelték meg a Manchesteri Egyetem és a Hongkongi Egyetem asztronómusai, akiknek sikerült lencsevégre kapniuk az égi tűzijátékot. (MTI)

Augusztusban tesztelte a NASA a 3D-s nyomtatóval készült rakétát. A hajtómű üzemanyagpumpája szinte teljes egészében ezzel a technológiával készült, azt tesztelték, milyen terhelésnek lehet alávetni.

Szeptember és víz a Marson

Hét héttel azután, hogy elhaladt a Plútó törpebolygó mellett, megkezdte a törpebolygóról gyűjtött több tíz gigabitnyi adathalmaz tömeges továbbítását az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons nevű űrszondája. Akkor elmondták, legalább egy évet vesz igénybe, amíg az összes mérés megérkezik a Földre.

Nemcsak vízjég, hanem sós folyóvíz is található a Marson, legalábbis a vörös bolygó nyári időszakában - jelentették be a NASA szakemberei. (MTI)