Kétségbeesettek, tehetetlenek a kismamák: a járványhelyzet folyton változó rendelkezései megszaporítják aggodalmaikat. Többen attól rettegnek, hogy a szülés során, a megbeszéltek ellenére férjük mégsem lehet mellettük, félnek a sokat emlegetett „kötelező maszkos szüléstől”, nyugtalanok amiatt, hogy kisbabájukat a koronavírus-tesztelés eredményéig elválasztják tőlük, és napokig nem lehetnek együtt. Aggodalmuk részben megalapozott, mert  – amint azt az illetékeseketől megtudtuk – az állami és a privát szülészeteken nincs egységes protokoll a szülésre vonatkozóan.

Míg Szabó Béla orvosprofesszor a marosvásárhelyi kórház szülész-nőgyógyászat osztályán tapasztaltak szerint vázolta fel a járványhelyzet gyermekvárásra gyakorolt hatását, Szőcs Kinga Zsófia szülésfelkészítő, pszichológus teljes képet adott az erdélyi kismamák helyzetéről, hiszen kliensei különböző településekről származnak, ezért mindegyikük eltérő módszert tapasztalt és osztott meg várandósságáról. Fülöp Beatrice Noémi a kismamák legnagyobb félelmeiről számolt be, amelyek között a legsötétebb az, hogy néhányukat kilométereken át utaztatnák csak azért, hogy biztonságban hozhassák világra csemetéiket.

„Romániában mintha megfeledkeztek volna a kismamákról”

Szőcs Kinga Zsófia pszichológus dúlaként és szülésfelkészítőként is kismamákat támogató munkát végez. A Maszolnak elmondta: a segítségét kérő kismamák úgy érzik, a hivatalos kommunikációban nagy a káosz, és a várandósokat mintha teljesen elfelejtették volna, minden mást fontosabbnak találnak, mint az ő helyzetüket. Tapasztalatai alapján az intézkedések megnehezítették a várandósok helyzetét, „felháborító és embertelen bánásmódra” panaszkodnak.

Ugyanis a gyakorlatban az állami és a privát szülészeteken nincs egységes protokoll a szülésre vonatkozóan, ezért a járvány kezdete óta megfigyelhető a várandósok és családjaik kiszolgáltatottsága. A negatív érzetet még inkább súlyosbítja a tény, hogy Romániában van olyan szülészet, ahol kötelezik a maszkviselést szülés közben, míg akad olyan hely is, ahol megengedik az anyának a maszk mellőzését.

Emellett több romániai kórházban elválasztják a kismamáktól csecsemőjüket mindaddig, amíg a koronavírus-teszt eredményük meg nem érkezik. Pedig az aranyóra (az első találkozás az anyával, a bőr-bőr kontaktus, az első mellre helyezés) kulcsfontosságú, biológiai norma és alapvető emberi szükséglet. Fiziológiai és pszichológiai előnyeit számos kutatás bizonyítja – mutatott rá a szakember.

Hozzátette, a kismamák beszámolói alapján arra is fény derült, hogy egyes kórházakban nemcsak az aranyórát tölti külön az anya és a csecsemő, hanem előfordul, hogy 24 órát kell különválasztva lenniük, az anya akarata ellenére. A különrekesztés a szoptatásra is negatívan hat, ugyanis súlyosan késlelteti azt, így cumizavar alakulhat ki az újszülöttnél és mellgyulladás, az anyánál, nem beszélve arról, hogy az elkülönítés lelkileg is terheli az érintetteket, stresszt vált ki a felnőttből és a gyermekből egyaránt.

Az apák kizárása – hasonlóan az elkülönítéshez – lelki terhet jelent a nőknek, mert úgy érzik, egyedül kell megélniük a nehéz pillanatokat, nincs mellettük fizikai támasz. Szőcs Kinga Zsófia úgy véli, az apának is jogában áll a párja mellett lenni, hiszen ő is az anyával egyenrangú, elsődleges gondozó, és nem látogató vagy idegen. Mivel a szülés egy természetes folyamat, amely meghatározza az anya–baba–apa testi, lelki és szociális egészségét, és fontos életesemény, pótolhatatlan az első találkozások élménye.

„Ha a szülők a jelenlét mellett döntenek, és erre hónapokon, éveken át készülnek, a rendszernek lehetőséget kellene adnia arra, hogy megéljék ezt az életeseményt” – magyarázta a szülésfelkészítő, hozzátéve, hogy a legtöbb fejlett országban még a járványügyi korlátozások közepette sem tiltják a másik szülő vagy egy támogató jelenlétét.

Orvosprofesszor: a maszk csak ajánlatos, nem kötelező

Szabó Béla orvosprofesszor, a marosvásárhelyi kórház szülészet-nőgyógyászat osztályának vezetője elmondta, a szabályok alapján az egészségügyi személyzet számára kötelező a maszk viselése, a kismamák számára csupán ajánlatos. Azt azonban nem tudni, hogy az ország különböző szülészetein mennyire veszik komolyan, vagy mennyire értelmezik túl a javaslatokat, tehát előfordulhat, hogy a szülő anyát arra kérik, maszkkal érkezzen a szülészetre.

Az orvosprofesszor úgy véli, senki sem annyira embertelen a szülész-nőgyógyászok között, hogy egy vajúdó, oxigénhiánytól szenvedő kismamát arra kötelezzen, hogy maszkot viseljen a szülés közben. A kisbaba elválasztása is hasonlóan megalapozatlan félelem, hiszen csak a fertőzésgyanús édesanyáktól helyezik külön az újszülöttet, és ők is visszakapják, amint megérkezik az elvégzett koronavírus-teszt eredményük.

Mivel Románia különböző városaiban nem covid- és covid-kórházak is létesültek, a fertőzésgyanús kismamákat eleve a „tartalékkórházakba”, azaz a covid-kórházakba szállítják, tehát azoknak az édesanyáknak, akik nem covid-kórházban szülnek, nem kell tartaniuk attól, hogy elválasztják tőlük csecsemőjüket. A gócpontokból érkező várandósokat viszont automatikusan a covid-kórházakba irányítják.

A járványtani szűrés minden kismamának kötelező: a testhőmérséklet-mérés és a dokumentáció kitöltése csak abban az esetben tolódhat, ha a kisbaba már nagyon készül világra jönni, egyébként át kell esniük a vajúdó nőknek is a szűrésen – adta tudtunkra Szabó Béla orvosprofesszor, hozzáfűzve, hogy az apás szülés és a látogatók fogadása tilos, mert ez az esetleges fertőzés elkerülését, azaz a kismamák és kisbabák egészségének megőrzését szolgálja.

Így élik meg a járványhelyzet alatt várandósságukat a kismamák

A székelyudvarhelyi Fülöp Beatrice Noéminek két hónap maradt hátra a várandóságából – arról kérdeztük, hogyan élte meg a koronavírus-járvánnyal érkező szabályozásokat, módosításokat. Elmondása szerint a járványhelyzet előtti időszak megterhelő volt számára, hiszen az első 4 hónapja mindennapos rosszulléttel, hányingerrel, hirtelen fogyással és aluszékonysággal telt, és mindennél jobban várta, hogy a kellemetlen időszak, „a hálószoba és fürdőszoba közötti ingázás” elmúlhasson. Ez azonban nem következett be, ugyanis amint jobban érezte volna magát, megérkezett a koronavírus-járvány, és bevezették a szükségállapotot is.

Február közepén járt utoljára ultrahangon, a márciusi már elmaradt: bezártak a magánrendelők, és csak sürgős esetben rendeltek a nőgyógyászok a városi kórházban. Mivel a családorvosa a továbbiakban is rendelt, hozzá járt vérnyomás-mérésre, hastérfogat-mérésre és babaszívhang-hallgatásra. Kérdésekkel tele, igyekezett nem aggodalmaskodni, viszont félt, és éppen ezért komolyan is vette az elszigetelődést: két hónapon át egyáltalán nem járt nyilvános helyekre – osztotta meg velünk a kismama, arra hivatkozva, hogy „félelme nem is a vírus miatt volt, hanem azért, mert két és fél hónapon keresztül nem látta magzatát”. Végül úgy sikerült megnyugodnia, hogy az édesanyja elmesélte, néhány évtizeddel ezelőtt őt sem tudták ultrahangon keresztül vizslatni, mert abban az időben még csak lehetőség sem volt rá, mégis minden rendben ment.

A kismamakluboktól és a kismamatornától elmaradt, pedig az első terhességére ezeket is betervezte, ahogyan azt is, hogy az első apróságot apás szüléssel fogadják. Ezeket a veszteségeket mind sikerült elfogadnia, azt azonban nehezebben kezeli, hogy a járvány miatt a Székelyudvarhelyi Városi Kórház, ahol szülnie kellett volna, háttérkórház lett, így őt Csíkszeredába akarják utalni, amikor itt az idő.

„Plusz stresszfaktor, mert az első kisbabánál még minden homályos a szülést illetően, és azzal egyáltalán nem számoltunk, hogy plusz 50 kilométert kell megtennünk ahhoz, hogy biztonságban érezzem magam” – vallotta be a kismama, aki még mindig bizakodik abban, hogy júliusig, amikorra az apróságot várják, visszaáll minden a régi kerékvágásba, és Székelyudvarhelyen hozhatja világra gyermekét.

Május közepétől a kivizsgálások újra a régiek: minden a megszokott módon történik, a férj is részt vehet a vizsgálatokon kísérőként. A kismama elmondása szerint még a városi kórházban is biztonságban érzi magát, ugyanis egyszer el kellett mennie vérvételre. Mégsem aggódott amiatt, hogy megfertőződhet, mert látta, steril, tiszta környezetben fogadják, minden óvintézkedést betartva. A járványhelyzet egyébként pozitívumot is adott a családjának, ugyanis különböző Facebook-csoportokhoz csatlakozott, sok anyukával ismerkedett meg, elcsendesedett, élvezte a férjével töltött időt, és közben megtanulta, meg kell nyugodnia, és várandóssága minden pillanatát át kell élnie, hiszen az az idő is fontos, amíg a kisfia a pocakjában van.

Mindeközben külföldön, a járványhelyzet idején

Szőcs Kinga Zsófia szülésfelkészítő az elmúlt napokban külföldi országok szakembereitől és kismamáitól tájékozódott, valamint kórházak honlapjait tanulmányozta a szülészetek viszonyulását, és megállapította, külföldön a szülésre vonatkozó protokoll intézményenként és országonként változik, mégsem bontják fel sehol sem a családi egységet. Tudják, hogy az anyatej a baba elsődleges tápláléka, és olyan antitesteket tartalmaz, amelyek megvédik őt – ezt kutatások is bizonyítják világszinten. A kutatók bebizonyították, az anyatej nem közvetíti a fertőzést az anyáról a gyerekére.

Franciaországban és Svájcban 1 személy bent lehet az anyával a szülésnél, és császármetszés során is jelen lehet az apa, ha az orvosokhoz hasonlóan jómaga is beöltözik. A kísérő a baba születése után is ott tartózkodhat két órán át. Látogatás ugyan ott sincs, de ha minden megfelelő, akkor már másnap hazaengedik őket. Csak a koronavírus-fertőzött anyával nem lehet bent kísérő a szülőszobában. Angliában is bent lehet egy plusz személy a szülésnél, és arról az anya dönthet, hogy a dúlát vagy a párját szeretné maga mellett tudni. Az osztályon csak az a személy látogathatja, akit plusz kísérőnek választ a kismama: ha koronavírus-fertőzött, akkor nem lehet látogatója, és a társának vállalnia kell az otthoni karantént.

Hollandiában szintén jelen lehet az apa a szülésnél. Az aranyórát olyannyira tiszteletben tartják, hogy még csak csecsemő részlegeket sem alakítanak ki: veszély esetén sem viszik el a babát szülőjétől, ha baj van, egy orvos csapat megy a baba vagy az anya segítségére. Emellett kezdenek visszatérni a kórházak arra is, hogy a partner mellett még egy főt beengedjenek – tudtuk meg a szülésfelkészítőtől, aki arról is beszámolt, hogy Németországban a korlátozások idején a maszk viselése kötelező volt, az anya az aktív vajúdás során vehette le magáról. A legtöbb kórházban jelen lehetett az apa is a szülésnél, és akadt olyan intézmény, ahol még a születés utáni két órát is együtt tölthette családjával.

Spanyolországban úgyszintén jelen lehet az apa, és a babát ott sem választják el az anyától. Norvégiában is támogatják az apa jelenlétét a szülésnél, és a szülés után is családjával maradhat néhány órát. Az újszülött és az anya együtt maradhat, függetlenül a teszt eredményétől, csupán annyi kikötéssel, hogy látogatók nem kereshetik fel őket. Dániában csak akkor tesztelik az anyákat, ha ők kérik. New Yorkban azonban minden kórházba érkezőt tesztelnek, a teszteredményük egy órán belül el is készül. Az egy órát pedig elkülönítve töltik, és az apa nem lehet jelen a szülésnél, ha az anya igazoltan fertőzött. Izraelben az apák és az anyák testhőmérsékletét is megmérik, és ha tünetmentes az anya, akkor társulhat hozzá a kísérője. Maszkot kell viselnie a szülés alatt, azonban a babát akkor sem veszik el tőle, ha koronavírusos tüneteket mutat, mert úgy tartják, a szoptatás jót tesz az anyának és a babának is.

A vírus nem terjed át a babára a placentán keresztül

A külföldi törekvésekhez viszonyítva a romániai szabályozások fokozták a várandósok stressz-szintjét. Míg más országokban megengedik az anyáknak, hogy egy támogató vagy az apa mellettük legyen, hiszen a gyakorlat azt mutatja, ez a járható út, így a babákat semmi esetre sem szabad elválasztani az anyjuktól. A hazai intézmények arra hivatkoznak, hogy ez csak addig tart, míg megérkeznek a teszteredmények, arról viszont nem tájékoztatják a szülőket, hogy ez alkalomadtán 24 órába is telhet – kifogásolta a szülésfelkészítő.

Hozzátette, a kismamák kétségbeesettek, tartanak az előreláthatatlan következményektől, holott az eddigi kutatások azt bizonyítják, a vírus nem terjed át a babára a placentán keresztül, és a várandósok többsége – koruknál fogva – sem sorolható a veszélyeztetett kategóriába, ugyanis általában fiatalabb, egészséges anyák fogadják a gyermekáldást, és ritkább, hogy betegségben szenvedve, idősebb korban vállaljanak gyermeket. Elmondása szerint a várandós nő számára a legfontosabb az, hogy biztonságban érezze magát, és ez a járványhelyzetben fölülíródni látszik. Pedig a szülés is úgy működik megfelelően, ha a biztonságérzet következtében a folyamatot segítő hormonok termelődnek.

Annak érdekében, hogy az anyák komfortérzetét megteremtse, felkészítőin is arra fókuszál, hogy a várandósokat megerősítse, a testfókuszra, a légzésgyakorlatokra terelje figyelmüket, valamint a belső erőre, az izomlazításra és a mély hasi légzésre. Úgy véli, a gyakorlatok elvégzésével elérhetik a lelki megnyugvást, és a testükre is hatással lehetnek a várandósok.

Fontos, hogy az anyák a járványhelyzet és a rengeteg változás közepette is teremtsenek belső békét kisbabáikkal és önmagukkal, mert a megszületendő gyermek életképes, tudatos lény, ezért is szükséges a pozitívumot keresni a kiszolgáltatottságban – vallja a szakember, aki szerint hihetetlen erőt és önuralmat igényel a lelkesedés fenntartása ebben az időszakban.