FRISSÍTVE - Tudományosan nem bizonyított, veszélyes állítás az, hogy Románia lakói ellenállóbbak a koronavírussal szemben, mert a genetikai jellegzetességeik sokkal közelebb állnak a balkáni és a kelet-európai lakossághoz, mint a nyugatiakhoz – nyilatkozta a Maszolnak Markó Bálint biológus, egyetemi docens. A kolozsvári BBTE rektorhelyettese a Genti Egyetem egy kutatócsoportjának tanulmányára reagált, amelynek következtetései bejárták a napokban a romániai sajtót, és portálunk is beszámolt róluk.

A tanulmány március 20-án jelent meg a Clinica Chimica Acta című folyóiratban, szerzői a belgiumi Genti Egyetem kutatói, köztük Joris Delanghe klinikai kémikus, aki egyébként a lap főszerkesztője is. A cikket előbb a belgiumi sajtó kapta fel, Romániában pedig elsőként a Szabad Európa Rádió számolt be a múlt héten róla. A rádió egy hazai szaktekintéllyel, a Román Orvosi Genetikai Társaság elnökével készített interjút a tanulmányról, Maria Puiu pedig helytállónak nevezte a következtetéseit.

A Genti Egyetem kutatóinak fő megállapítása: genetikai okai vannak annak, hogy miközben Nyugat-Európában tízezres nagyságrendű a koronavírussal fertőzöttek, illetve a COVID-19 betegségben szenvedők száma, a közép- és kelet-európai lakosság – így tehát a romániaiak is – ellenállóbbnak bizonyulnak a vírussal szemben. Maria Puiu felkarolta azt a tézist, miszerint genetikai szempontból a románok sokkal közelebb állnak a balkáni és a kelet-európai lakossághoz, mint a nyugatiakhoz, így génjeik ellenségesebbek a koronavírussal szemben. „Mondhatnánk úgy is, hogy genetikai szempontból a románok sokkal inkább dákok, mint rómaiak” – jegyezte meg.

Markó Bálint elmondta, a Genti Egyetem kutatóinak tanulmánya több sebből vérzik, tudománytalan, nem bizonyítja azt, hogy genetikai eltérések magyarázzák a koronavírus-fertőzés terjedésében és a betegség lefolyásában észlelhető európai eltéréseket. Szerinte a cikk következtetéseinek romániai népszerűsítése ráadásul veszélyes is, mert azt a tévhitet kelti az ország lakóiban, hogy védettebbek a koronavírussal szemben. „Nem beszélve arról, hogy a népszerűsítése nyomán ezt az elméletet felkarolhatják a hazai döntéshozók is, és tudománytalan következtetéseken alapuló döntéseket hoznak” – tette hozzá az egyetemi docens.

Ezek Markó Bálint kifogásai

Markó Bálint elsőként az etikai jellegű kifogásait sorolta. Megengedhetetlennek nevezte, hogy a belgiumi kutatócsoport vezetője, Joris Delanghe saját lapjában, főszerkesztőként hozta le a tanulmányt, nem is tudományos cikként, hanem „editorialként”, úgy, hogy nem ment át egy lektorálási szűrőn. Problémásnak nevezte azt is, hogy a Clinica Chimica Acta című folyóirat nem egy epidemiológiai vagy virológiai, hanem „legjobb esetben” orvosi-biokémiai szaklap, a vizsgált téma pedig kifejezetten a genetikához kapcsolódik.

A biológus szerint a kutatásnak nem stimmel az adatkezelése és a metodológiája sem. A tanulmány szerzői ugyanis az európai országok március 20-i koronavírus-fertőzéses esetszámaiból indultak ki. Kiszámították az egymillió lakosra jutó fertőzéses esetek arányát, majd megnézték, hogy milyen bizonyos génvariánsok elterjedtsége az adott országban. A két adatsort összevetették, és kiderült, hogy ahol alacsonyabb esetszám jut egymillió lakosra, ott más génvariánsok az elterjedtebbek, mint azokban az országokban, ahol magas az esetszám.

„Ez nagyon jól hangzik, csakhogy ezzel több baj van. Először is egy arbitrális dátumot (március 20-át) vettek alapul, amikor Olaszországban például már több hete tombolt a járvány, Romániában pedig csak akkor kezdődött. Ha objektívak akartak volna lenni, akkor az első detektált esettől számítva vették volna alapul országonként ugyanazt a periódust” – magyarázta az egyetemi oktató.

Markó Bálint ugyanakkor emlékeztetett: országonként változik az, hogy kiken végzik el a koronavírus-tesztet. „Olaszországban például teljesen más kritériumok szerint tesztelik a lakosságot, mint Romániában, ráadásul ezek a kritériumok időközben változnak. Nem beszélve arról, hogy országonként jelentősen eltér a tesztelési kapacitás. Tehát nem egymillió lakosra kellett volna számítani az esetszámokat” – részletezte kifogásait.

„Ez a vizsgálat úgy nonszensz, ahogy van”

A biológus elmondta, hogy hazai szakmai fórumokon már „szétszedték” a kutatók a Genti Egyetem oktatóinak tanulmányát, amelynek szerinte legjobb esetben egy merész hipotézisnek kellett volna megmaradnia, amire esetleg ráépül egy kutatás. Felvetésünkre megerősítette, hogy jelenleg széleskörű vizsgálatok tárgya a gének és a koronavírus-betegség lefolyása közötti összefüggés.

„Osztrákok, németek, finnek, dél-koreaiak kutatják ezt a kérdést. De normális szakemberek nem közlik a következtetéseiket tudományos lektorálás nélkül. A belgiumi tanulmány szerzői semmit nem kutattak az égvilágon. Csak kinyomtak egy következtetést, amellyel elhitetik az emberekkel, hogy a génjeik megvédik őket a betegségtől” – fogalmazott Markó.

Arra a kérdésünkre, hogy a státusa miatt a genetikai kutatások hazai szaktekintélyeként ismert Maria Puiu temesvári egyetemi tanár miért karolta fel a Genti Egyetem oktatóinak téziseit és miért járult hozzá a romániai népszerűsítésükhöz, a rektorhelyettes kijelentette: szerinte a Román Orvosi Genetikai Társaság elnöke nem is olvasta el a tanulmányt. „Ha elolvasta volna, láthatta volna, hogy ez a vizsgálat úgy nonszensz, ahogy van. Készpénznek vette a belga kutatók állításait, amit nem lett volna szabad” – jelentette ki Markó Bálint.