Az aggódás, az idegeskedés már életünk szerves részévé vált, olyannyira, hogy tudatában sem vagyunk annak, milyen nagy befolyással van az életünkre, döntéseinkre és testünkre. A stressz hatását számos tudós kutatja, ám kevés az olyan szakember, aki a testi problémák forrásának feltárásához mélyebbre ásna páciense lelkében. Dr. Máté Gábor online előadása, amelyet a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara szervezett meg szeptember 25-én, választ adhatott arra a kérdésre, hogy milyen mértékben befolyásolják az érzelmek a testet.

Dr. Máté Gábor több, mint húsz éves praxisából vett példákat A test lázadása című könyvéhez, amelyben a betegségek hátterében rejlő lelki okokról ír, például hogy hogyan is győzi le az elfojtás és a stressz a testet, hogyan befolyásolja szervezetünk egészséges működését a gyerekkorban átélt trauma, amelyet ha felszínre hozunk, lehetőség nyílik az öngyógyításra.

A harag miatti szorongás és más negatív érzelmek, mélyen berögzülhetnek a testbe, végső soron a testet és a lelket összekötő kapocs, a PNI (pszicho-neuro-immunológia) rendszer sokszoros és finom kölcsönhatásain keresztül alakulnak át biológiai változásokká. Ez az út vezet a szervi megbetegedésekhez, fiziológiai védelmi vonalaink ekkor már nem védenek bennünket – tudtuk meg a szakértőtől.

„1938-ban kimutatták kísérletekkel azt, hogy amikor egereket stressz alá helyeztek, hogyan változott meg a közérzetük, hogyan viselkedett a szervezetük. A stressz és az egészségtelenség szorosan összefügg egymással és kapcsolatban áll” – emelte ki Dr. Máté, aki hozzátette, hogy az orvosok kevés százaléka kérdezi meg pácienseitől, hogy milyen traumákat élt át gyerekkorában. A korai élményeknek kulcsszerepe van a világról és a más emberekről alkotott kép és a stressz fiziológiájának alakulásában. Mindezek olyan faktorok, amelyek befolyásolják az egészség későbbi alakulását. A szakember szerint a kora gyermekkorban rögzült érzelmi minták felszínre kerülnek a későbbi személyközi interakciókban.

Felvetődő kérdés volt, hogy ki milyen viszonyban áll önmagával? Szeretjük-e egyáltalán önmagunkat? Milyen a kapcsolatunk a családunkkal, szeretteinkkel? „Ezek a legfontosabb, legalapvetőbb kérdések, amelyek a megoldás kulcsát jelentik a gyógyulásban. Pályafutásom alatt megfigyeltem, hogy ki az, aki megbetegszik és ki nem. Példa erre, amikor Amerikában kimutatták, hogy egy fekete bőrszínnel rendelkező nő minél több rasszizmust tapasztal, annál nagyobb eséllyel lesz asztmás” – mondta a szakember.

Hasonló eset, hogy minél feszültebb egy szülő pár, annál valószínűbb, hogy a gyerekük asztmás lesz, mutatott rá Dr. Máté Gábor. Továbbá egy melldaganattal küzdő nő esetében, minél magányosabb és megterhelőbb a mindennapi élete, a kockázat, hogy a daganat rosszindulatú, nyolcszorosára növekszik. Ezek viszont csak tények, amelyek ki voltak mutatva. Az igazi kérdés az, hogy miért?

„Ez akkor jöhet létre, ha van az érzelmek és a fiziológia között egy bizonyos kapcsolat. Az érzelmek befolyásolják az immunrendszert, az idegrendszert és a hormonokat is. Ha az orvoslás elválasztja ezeket egymástól, akkor felborul a rendszer. A stressz, a trauma fizikai tüneteket képes okozni, gyors szívverést, túlzott idegrendszeri működést. Az érzelmi inger megváltoztatja a test működését egy pillanat alatt,  ennek vagyunk kitéve a nap huszonnégy órájában, akkor is ha tudjuk, akkor is ha nem” – mondta Máté Gábor, aki az előadás ideje alatt örömmel válaszolt az érdeklődők kérdéseire.

1930-as évektől bizonyított tény, hogy a stressz csökkenti az immunrendszerünk ellenálló képességét: minél szomorúbbak vagyunk, annál gyengébb a testünk védekező rendszere. Ez gyakran jelentkezhet megfázás formájában is. Ezek általában a gyerekkorra vezethetők vissza, legyen az válás, halál eset, gyerekkori bántalmazás és egyéb trauma – ecsetelte a Kanadában élő magyar orvos.

„Az orvosi tankönyvek kizárólag biológiai szempontokat mutatnak be. Néhány elszigetelt esetben a toxinokat említik okozó tényezőkként, de a genetikai hajlandóságot nagyrészt csak feltételezik, hogy azok a felelősek. Az orvosi gyakorlat ezt a szűk fizikai gondolkodást tükrözi, mivel a szakemberek nem fontolják meg – sokáig én sem tettem – a különös, esetenként a tragikus tapasztalatokat, amelyek hozzájárulnak egy betegség kialakulásához. Ezzel párhuzamosan viszont azt is bizonyított, hogy egy közeli szerettünk közelsége és támogatása is képes enyhíteni a tüneteket” – mondta Dr. Máté Gábor.

„Azok az emberek, akik segítségével megírtam a könyvet, szinte egyhangúan kijelentették, hogy sem a szakemberek, sem a családi orvosuk nem kérte őket arra, hogy életük személyes, szubjektív tartalmát feltárják” – mondta a húsz éve praktizáló orvos, illetve azt is hozzátette, hogy az ilyen párbeszédek általában elriasztják a betegeket az orvosukkal való kapcsolattól. A nők talán még nagyobb stressznek vannak kitéve, mint férfi társaik, hiszen a hölgyek azok, akik a családjuk és gyerekeik nemcsak fizikai, de lelki igényeit is kielégítik, így bennük gyűlik fel ez a rengeteg negatív energia.

A megoldás igencsak sokrétű, hiszen ahány beteg, annyiféle módja lehetséges. Mind az orvos, mind a beteg következetes kellene hogy legyen, magabiztosnak lennie és tudatosan keresni a lelki okokat elsősorban. Ha valaki képes megbecsülni önmagát, kifejezni az érzéseit és kezelni a haragját, gondjait, amikor fizikai és érzelmi támadás éri, akkor meggyógyulhat. Ehhez pedig tapasztalatra, segítségre is szüksége van.