Csökkent a véradási kedv az elmúlt években, viszont megnőtt a vérkészítményekre szoruló betegek száma Romániában. Ideje lenne újragondolni a véradókkal szemben felállított kritériumrendszert, és az sem mellékes, hogy a véradóközpontok - a Hargita megyei mindenképp - személyzethiánnyal küszködnek, így nagyon nehéz minden feladatot ellátni. A június 14-ei Véradók Világnapja apropóján Dr. Kopacz Ildikóval, a Hargita Megyei Vérközpont igazgatójával beszélgettünk. 

Mi a véradás jelentősége a különféle gyógykezelések folyamatában?

Mivel a vérkészítmények adása egy orvosi ajánlásra történő beavatkozás, ezért elsősorban a betegek tudnának nyilatkozni arról, mit is jelent a gyógykezelés során megfelelő mennyiségű és minőségű vérhez, vérkészítményhez jutni. Sajnálatosan megnőtt a vérkészítményekre szoruló betegek száma. Sajnos sok például a rákos megbetegedés, ugyanakkor a csípőműtétek, agyműtétek, ortopédiai műtétek elvégzése során is vérre van szükség, nem beszélve a cirózisos májbetegségben szenvedőkről. Mindez tehát indokolja a vérközpontok működését.

Elegendő az önkéntes véradók száma Hargita megyében?

Elmondhatom, hogy havonta elegendő mennyiségű vért tudunk gyűjteni. Természetesen időről-időre fennáll annak a lehetősége, hogy valamelyik vércsoportból hiány lép fel, de átlagban Hargita megye felhasználására a vérmennyiséget biztosítani tudjuk. A lakosság számához viszonyított Európai Uniós normákhoz képest országos szinten is el vagyunk maradva, ennek ellenére elég vért tudunk gyűjteni. Azt el kell mondanom, hogy az utóbbi években nagyon lecsökkent a véradói kedv. Emiatt nagyon sokat kell terepre járnunk, különböző helyszíneken szervezni véradást. Ezzel együtt a megye ellátásán túl gyakran tudunk küldeni vért az ország más városaiba. Ha plusz készletünk van, elsősorban Marosvásárhelynek ajánljuk fel, aztán Kolozsvárt kérdezzük meg ilyen esetekben és persze, Bukarestben is szívesen fogadnak vért, hiszen ott nagyon sok egyetemi kórház is működik, de bárhová szívesen szállítunk, ahol nagy szükség van vérre. Az országos vérellátó szolgálat részeként nem nézhetjük csupán a saját szükségleteket.

Kik lehetnek véradók?

Hosszasan lehetne sorolni a kritériumokat. Alapvetően 18-tól 55 éves korig történhet meg az első véradás, 55 éves kor után minden esetben orvosi döntés határozza meg, hogy lehet-e valaki véradó, rendszeresen 65 éves korunkig adhatunk vért. Testsúlyra vonatkozóan minimum ötven kilót ír elő a törvény, mi szeretjük, ha a véradó súlya legalább hatvan kilogramm. Elvárt, hogy legyen egészséges a véradásra jelentkező. Különböző egészségügyi problémák, illetve orvosi kezelés esetén ideiglenesen, vagy akár véglegesen el kell utasítanunk. Vannak kizáró okok: műtét után el kell telnie fél évnek, tetoválás után szintén fél év várakozási idő szükséges, nők esetében szülést követő egy éven belül nem lehet vért adni, de azt is érdemes tudni, hogy a menstruáció után is legalább öt napot kell várnia a véradónak, de például a herpesz megjelenése is kizáró ok lehet a teljes gyógyulásáig. A vérnyomás-problémákkal rendelkezőktől alapvetően levesszük a vért, de az infarktus már szintén kizáró ok. Azt meg kell jegyeznem, hogy a kritériumrendszer megérett már az újragondolásra és a felújításra.

Hargita megyében hol van rendszeres lehetőség véradásra? Szükséges-e előzetesen bejelentkezni?

Alapvetően nem szükséges előzetes bejelentkezés. Csíkszeredában minden nap vesszük a vért, keddenként pedig Székelyudvarhelyen a poliklinika épületében, a rendszeres véradók ott sem kell iratkozzanak, csak azok, akik valakinek irányítottan szeretnének vért adni. Régebben minden héten, szerdán jártunk Gyergyószentmiklósra, de a lecsökkent véradási kedv miatt jelenleg csak az első és a harmadik szerdai napon megyünk. Amennyiben ez valamilyen okból változik, azt mindig előre kifüggesztjük a véradás helyszínén.

Az egy újfajta szemléletmód, hogy a véradók elé kell mennünk, nem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy bejönnek a központba. Ennek szellemében eljárunk nagyobb községekbe: Szentegyházára, Székelykeresztúrra, a Kászonokba, a gyergyói térségbe. Mindig nagyon sokat jelent, ha segítőkész a helyi orvos, hiszen minimális feltételeket biztosítani kell a vér levételéhez: szükség van ágyra, kézmosási lehetőségre. Akadnak természetesen sürgősségi esetek, amikor nincs lehetőség megvárni a váradás napját, ilyenkor a csíkszeredai központból adunk vért lehetőség szerint például Maroshévízre, vagy Székelyudvarhelyre akár.

Említette a véradási kedv csökkenését. Mi lehet ennek az oka?

Nagyon sokan egyszerűen nincsenek itthon. Akik külföldön vállalnak munkát, eleve kiestek a rendszerből hosszabb-rövidebb időre. Sokszor sajnos a munkáltatók hozzáállása sem megfelelő, nem engedik el munkaidőben az alkalmazottakat, ezért gyakran a szabadnapjukon jönnek el a véradók. Ugyanakkor, ha egy munkáltató közvetlenül érintett valamely esetben, akkor előfordul, hogy minden munkavállalót elhoz véradásra, más esetekben pedig egyáltalán nem tesz semmilyen kedvezményt a váradó kollégák felé. Megváltoztak a véradási szokások is. Régen például nagyon sokan jöttek az ünnepeket megelőző időszakokban, most ez már nem így van. Ezért mi is gyakran fordulunk felhívással az emberek felé. Ugyanakkor a kórházakat is ösztönözzük, hogy próbálják aktivizálni véradásra a betegek hozzátartozóit krónikus esetekben. Idős betegek esetében ez az utóbbi természetesen egyáltalán nem könnyű feladat.

Van megfelelő személyzet a feladatok ellátására?

Sajnos nagy személyzet-hiánnyal küszködünk és nem mindig megoldható a sok utazás, hiszen ha a központban és terepen is vesszük a vért, akkor az több csapatot jelent orvossal, asszisztensekkel. A levett vért még fel is kell dolgozni, ami szintén egy munka- és időigényes folyamat. Hétvégeken is állandó felügyeletet kell biztosítanunk a központban. Ekkora állománnyal nagyon nehéz minden feladatnak megfelelni.

Sok felhívás jelenik meg, ahogy személyre szólóan kérik a véradók jelentkezését.

Igen, főleg az RH negatív vércsoportokból van általában hiány, vagy különböző vérkészítményekre van szükség. Ilyen esetekben mi az általunk ismert véradókat megpróbáljuk mozgósítani, de nem minden esetben tudunk azonnal segíteni. Ilyenkor javasoljuk, hogy vegyék igénybe a médiák, közösségi oldalak segítségét. Tapasztalatunk szerint ilyen esetekben nagyfokú a szolidaritás és nagyon sokan jönnek a különböző felhívások kapcsán vért adni.

Mi az azonnal fel nem használt vér sorsa?

Szerencsére a vér 35-40 napig tárolható. Hivatalosan negyvenkét nap a tárolhatósági idő, de az egészségügyi intézmények a már lejáró határidejű vért nem szívesen használják fel. Nagyobb eseményekre, mint az elmúlt pápalátogatás, vagy pünkösdi búcsú, természetesen halmozunk fel valamennyi készletet, de alapvetően a levett vért fel kell használni és folyamatosan pótolni. Ha nem használódik fel Csíkszeredában, akkor átadjuk másnak, hogy legyen egy folytonosság. Van megfelelő hűtőnk, tehát a levett vért vizsgálatot, feldolgozást követően az előírások szerint tudjuk tárolni.

A véradók részesülnek-e bármilyen juttatásban?

Az Európai Unió alapelvei szerint a véradás önkéntes tevékenység, amiért nem jár semmilyen ellenszolgáltatás. Romániában a központi költségvetésben viszont van erre elkülönített keretösszeg, így a véradók élelmiszer-jegyeket kapnak a szolgálatukért cserébe. Van, aki ezt szívesen fogadja, van, aki egyáltalán nem akarja elvenni, ez teljesen személyfüggő, de mi minden alkalommal ezt átadjuk.

Mit tanácsol annak, aki véradásra szánja el magát?

Nagyon fontos, hogy szeszes italt ne fogyasszanak az emberek a véradást megelőző 48 órában, más folyadék bevitele viszont ajánlott. Sokan anélkül jönnek el vért adni, hogy egy korty vizet, vagy bármit elfogyasztanának. Ez egyáltalán nem helyes, mindenkinek azt javasoljuk, hogy legalább egy kávét igyon meg, mielőtt eljön váradásra. Aki éhes, nyugodtan ehet valami könnyűt: egy-egy kiflit, vagy perecet el lehet fogyasztani, de semmiképpen nem javasolunk nehéz ételeket a véradás előtt.