A 2018-as évben az előzőkhöz képest talán még inkább összefonódott a technológia és a politika.

A nyugati tech-szaksajtót rendszeresen követők számára nem újdonság, hogy a korábbi hurráoptimizmus, a Szilícium-völgy kritikátlan ajnározása megakadt ebben az évben. Komoly változások történtek vagy készülődnek a techóriások korlátozásában, ez pedig világszerte érződik. Ha valamit rögtön ki kell emelnünk, az a vitatott európai uniós döntés, a GDPR, azaz a személyi adatok kezelését átalakító Általános Adatvédelmi Rendelet – erről bővebben itt és itt írtunk.

A Facebook éve – nem úgy, ahogyan remélték

Ha már Európa: az idei év meghatározó volt a techóriásokkal szembeni magatartás tekintetében, ezt pedig különösen a Cambridge Analytica-botrány váltotta ki a Facebookkal szemben.

A közösségi oldalról márciusban kiderült: a Cambridge Analytica nevű, politikai adatkezeléssel és --szolgáltatással foglalkozó cég a Facebook adatait használta fel az amerikai választók politikai nézeteinek beazonosítására és ennek megfelelő befolyásolására. Később kiderült, sokkal több felhasználót érintett mindez, Mark Zuckerberg alapító pedig nemcsak az amerikai kongresszus előtt, hanem Európában is magyarázkodott. Ez egy korábbi, az amerikai választásokat követően kirobbant botránysorozat része, amely során kiderült: oroszok beavatkoztak az elnökválasztásba.

A Facebookot egyébként is alaposan megtépázta az idei év: szó volt Zuckerberg eltávolításáról, a közösségi oldal felosztásáról, társadalmiasításáról (amely mellett korábban is érveltek azzal, hogy ez a közösségi oldal egyfajta közüzemként működik mára). Ráadásul rengeteg piszkos ügylet kiderült, például, hogy privát üzeneteinket is kiárusították más cégeknek.

Az Amazon éve – egy ember jól járt

Miközben az Amazon tulajdonosa, Jeff Bezos januárban a leggazdagabb emberré vált több mint 100 milliárd dolláros vagyonnal, júliusra már 150 milliárdra tornászta ezt fel, úgy, hogy eközben saját munkásai állami támogatásra szorultak az alacsony bérek miatt. És bár később megemelték a minimálbéreket az Amazonnál, ez mit sem változtat azon, hogy a szupergazdagok, köztük Jeff Bezos soha nem látott összegeket vághattak zsebre.

Emlékezetes mozzanat az is, hogy az Amazon kvázi megzsarolta Seattle város önkormányzatát, miután a törvényhozók megszavazták: a nagyvállalatok adóját enyhén megemelve a hajléktalanokon segítenének. A zsarolás működött, a tanácsosok visszaléptek a tervüktől.

Google – évforduló, nagy büntetéssel

A Google sem úszta meg szárazon az évet: júliusban rekordméretű, 4,3 milliárd eurós büntetést kapott az Európai Bizottságtól, miután visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken.

Az idén húsz éves óriáscégről szeptemberben összfoglaltuk már: a vállalatot rengeteg kritika éri az adatgyűjtési módszerei miatt, ráadásul a cég dolgozói májusban szerre mondtak fel, mert az amerikai védelmi minisztériummal együttműködött a Google, augusztusban pedig azért írtak levelet a vezetőségnek, mert az minden jel szerint egy cenzúrázott keresőmotor fejlesztését engedélyezte, hogy a kínai állammal megállapodásra juthasson.

Okostelefonok – kevesebbet adtak el, egyre drágábbak

Az év elején megírtuk: 2017-ben soha ekkorát még nem zuhant az okostelefon-piac, miközben azt is leszögezhettük, hogy mára csak az Android és az iOS meghatározó az operációs rendszerek között.

Miközben a telefonok ára folyamatosan kúszott fel, az Apple-t augusztusban letaszította a második helyről a kínai Huawei – amely egyértelműen alacsonyabb árakkal dolgozik. Az almás cég sem hezitált: megállapították, hogy nem az eladott egysége száma fontos, ezentúl ezért nem közlik, hogy hány telefont értékesítettek. Decemberben újabb rossz hírt kapott az Apple: a Microsoft megelőzte a legértékesebb cégek sorában, így 2002 óta először ismét ők kerültek az első helyre. A Microsoft ugyanakkor gyászolt is idén: októberben elhunyt a cég társalapítója, Paul Allen.

Az idei év telefon-eladásai sem alakultak túl jól a piac számára: „csak” 1,4 milliárd okostelefon kelt el, ez 3 százalékos visszaesést jelent.

Kína - összefonódó technológia és diktatúra

Bár a sajtó hajlamos eltúlozni a történéseket, a kínai "pontozórendszer" minden bizonnyal risztó tendencia. Mint azt korábban megírtuk, a kínai állam még 2014-ben felvetette egy úgynevezett társadalmi hitelrendszer kidolgozását. Az elképzelés szerint egy "nemzeti bizalmi pontszámot" vezetnek be, amely a mindennapi aktivitásunk méri.

Egyelőre önkéntesen lehet csatlakozni a hitelrendszerhez, de 2020-tól kötelezővé válik, ennek értelmében mind az 1,3 milliárd kínai állampolgár és a jogi személyek is nyilvános pontszámot kapnak majd. A most csatlakozók kedvezményeket kapnak kínai cégektől, például hamarább jelentlkezhetnek be hotelekbe vagy a reptéren, autóbérléskor nem kell előleget fizetniük.