A demográfiai arány 7:1, katonailag pedig nincs is értelme összehasonlításokat tenni, tehát nem vagyunk a legjobb helyzetben az Orosz Föderációval szemben – mondta a Maszolnak Marius Văcărelu geopolitikai elemző, egyetemi tanár arra a kérdésre, hogy Romániának jelenleg van-e oka félni Oroszországtól. A szakértő azt is elmondta, hogy az oroszoknak nagy a politikai, katonai mozgástere a Fekete-tengernél.    

– A lengyel légtérbe hatoló drónok miatt NATO-értekezletet hívtak össze, és elindul egy hadművelet a keleti szárny védelmére. Mi történt valójában? Orosz teszt, provokáció vagy egyszerű baleset, iránytévesztés? 

– Mivel nincsenek pontos adatok Moszkvából, csak feltételezhetjük, hogy ez egyszerre „egy fajta teszt” és „egyfajta provokáció”. Miért „egyfajta”? Mert, mint látjuk, a drónháborút sem Oroszország, sem Ukrajna nem nyerte meg, így inkább a háború időtartamáról érdemes szólni. Pontosabban: ha a háború még tart egy évig vagy még tovább, akkor ezek a mostani drónok csak apró kellemetlenséget jelentenek, nem többet. De van egy másik lehetőség is: a háború kiterjedése a NATO-ra. Ebben az esetben más geopolitikai és imázsszámításokat kellene számba venni.

Amíg az orosz finomítókat és repülőtereket ukrán csapások érik, nehéz elképzelni egy kiterjedtebb háborút, mert ebben az esetben az Orosz Föderációt teljesen blokkolnák a Balti-tengeren, és költségessé válna a Fekete-tengeren keresztüli hozzáférése, a Földközi-tengerhez való hozzáférése is költséges lenne. Törökországtól függne, márpedig Ankarának komoly igényei vannak a Kaukázusban, s kihasználná az alkalmat, hogy olyan megállapodást kényszerítsen ki a térségben, amely Moszkva számára kedvezőtlen lenne.

– Mi a helyzet Romániával? A román légteret is megsértette egy orosz drón. Ez is „egyfajta” teszt vagy provokáció volt?  

– Van egy árnyalatnyi különbség. Moszkva nem akarja túlságosan felkorbácsolni a feszültséget, különösen a moldovai parlamenti választások előtt. Ugyanakkor a katonai erőviszonyok aránya Észak-Európa és a Fekete-tenger térsége között jelentős, és a dél kárára billen, ami Moszkva politikai-katonai mozgásterét bővíti. Lengyelország és Románia esetében is erős a bizalmatlanság Moszkvával szemben, ami kemény geopolitikai versenyt eredményez a térségben a háború után is. Feltéve, persze, hogy nem következik be annak kiterjedése. De mivel a földrajz nem változik, semmi sem garantálja Oroszországnak, hogy egy békemegállapodás után ismét vonatokat, teherautókat és repülőgépeket küldhet át a két országon vagy azok légterén keresztül áruk exportjára, importjára és személyszállításra. Moszkva számára a háború utáni szállítási helyzet nagyon is világos, és bizonyára számolnak ezekkel a kérdésekkel, ami inkább óvatosságra int a cselekvésben.

– Egyre erősebb az a retorika Európában, amely sugallja, olykor egyenesen állítja egy orosz támadás veszélyét. A legtöbb szakértő szerint ugyanakkor Oroszországnak semmi esélye a győzelemre egy NATO-val vívott háborúban. Miért szaporodnak ennek ellenére ezek a háborús üzenetek egyes európai államvezetők részéről?

– Több okból is. A legfontosabb ezek közül a háború kiterjedésének megelőzése. Az elmúlt két év sajtóanyagában többször megjelent a gondolat, miszerint gyorsan le kell állítani a konfliktust, mert a háború kiterjesztése nem tesz jót az európai országok költségvetésének és államadósságának. És mégis… A háború kiterjedése meghosszabbítaná a hatalmon lévő kormányok mandátumát, amit Moszkva nagyon is megért. Egy háborús helyzetben, esetleg kemény diplomáciai tárgyalások után, az újonnan megalakuló kormányok erőteljesen oroszellenesek lennének, amit Vlagyimir Putyin nem akar, hiszen ma még van néhány európai vezető, akikkel megvannak a kommunikációs csatornák, s ezek hasznosak egy átfogó békemegállapodás mihamarabbi megvitatásához.

Kapcsolódó

Mi az igazság a román légteret megsértő drón ügyében?   

Az olykor felelőtlen vagy hisztérikus politikusi nyilatkozatok után ismert román szakértők elemezték a kialakult helyzetet.   

háború Ukrajna drón drónok

Gazdasági szempontból is érdekes az EU-országoknak a háború megelőzése és lezárása, mert Oroszország még mindig több mint 140 milliós piac. Igaz, pénzügyileg gyenge, de két évvel a háború befejezése után újra növekedésnek indulhat, és ésszerű időn belül lehetővé tenné az európai cégek visszatérését az orosz piacra. Ne feledjük, hogy ez a visszatérés sokkal kedvezőbb feltételek mellett történne, mint amikor először léptek be az orosz piacra, mivel a 2022 utáni tömeges kivonulásuk komoly bizalmatlanságot okozott a befektetők körében. Amikor bekövetkezik a visszatérés, erősebb garanciák lesznek az üzleti tevékenységek védelmére, ami előnyt jelentene az európai cégeknek és hátrányt a helyi, az utóbbi két évben gyenge pénzügyi eredményeket produkáló cégeknek. Így miért ne térnének vissza egy hatalmas, de meggyengült piacra, ahol szinte semmilyen belső versenytársuk nem lesz?

– Nekünk, itt, Romániában van okunk jelenleg félni Oroszországtól?

– A demográfiai arány 7:1, katonailag pedig nincs is értelme összehasonlításokat tenni, tehát nem vagyunk a legjobb helyzetben az Orosz Föderációval szemben. Igaz, a gazdasági arány kb. 5:1, ami bizonyos védelmet nyújt, de ez nem elégséges. Románia számára az EU-s szolidaritás a leghasznosabb, mert ez bizonyos stabilitást ad a Fekete-tenger térség geopolitikai viszonyainak. Ami nem világos, az az, hogy Vlagyimir Putyin miként szeretné befejezni politikai pályafutását. Mondani szokták, hogy az alacsony termetű személyek – ő 1,67 m – általában igyekeznek minél grandiózusabban lezárni politikai szerepvállalásukat. Ugyanakkor, ahogy telik az idő, és az Ukrajnával folytatott háború tovább tart, nem kizárt mindkét fél gazdasági kimerülése, ami inkább az ipar újjáépítésére való összpontosítást, és nem újabb geopolitikai kalandok elkezdését tenne szükségessé. Általában a gazdaság gyengülése felveti – még a politikai összeesküvés-elméletek szintjén is – a vezetők leváltásának lehetőségét, és ezzel számolni kell, mivel Oroszország történelme tartalmaz néhány érdekes példát erre. Az európai szolidaritás tehát pozitív szerepet játszik, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben, mert Oroszországnak nagyszabású külföldi befektetésekre van szüksége – nem Kínából, hanem Európából és Észak-Amerikából –, és ez inkább a békemegállapodás megkötésének, nem pedig a konfrontációk kiterjesztésének kedvez. 

– Nem kizárt, hogy a moldovai választások után egy oroszbarát koalíciós kormány alakul. Mit jelentene ez a forgatókönyv Románia számára?

– Túl sok jóval nem járna, mert egy ilyen kormánynak kezelnie kellene az uniós források megvonásával járó helyzetet, és az amúgy is kis létszámú lakosság kvázi exodusát, ami szinte azonnal bekövetkezne egy ilyen kabinet hivatalba lépése után. Ebben a helyzetben pénz csak akkor érkezne, ha Bukarest belemenne abba, hogy a saját forrásaiból segítsen. Ha katonai szemszögből nézzük a dolgokat, Ukrajna nem NATO-tag, így semmi nem akadályozná meg az oroszokat, hogy északon átlépje a Dnyesztert és súlyos csapásokat mérjen Chișinăura és Tiraspolra. A Moldovai Köztársaság gazdasági helyzete nem jó. 1992-től egészen máig, az átlagot nézve Moldovában volt a legnagyobb infláció Európában. Bármilyen is lenne az új chișinăui kormány, arra kényszerül, hogy vegye figyelembe a földrajzi adottságokat és gondolja át, milyen típusú politikát tud megvalósítani.