Üzemkész a Kolozs–Szilágy fővezeték – A varsolci tározó vize lesz a tartalék

Tavaly szeptember 11-én üzembe helyezték a Kolozs–Szilágy ivóvízvezetéket, amely a tarnicai víztározóból biztosít ellenőrzött, mikrobiológiailag vizsgált ivóvizet a térség települései számára. A beruházás a Szamos Vízmű Rt. által megvalósított nagyszabású regionális fejlesztési projekt része.

A projekt jelentőségéről Dari Tamás, Szilágy megye alprefektusa a Maszolnak elmondta, hogy ez a beruházás az egyik legnagyobb közegészségügyi és infrastruktúra-fejlesztés, amely az elmúlt években megvalósult a megyében.

Kiépítették a teljes hálózatot | Fotó: Kulcsár Mária

„A Kolozs és Szilágy megyét összekötő vízvezeték üzembe helyezése több mint 230 ezer ember számára garantál biztonságos, mikrobiológiailag ellenőrzött ivóvizet” – fogalmazott Dari Tamás. „Ez alapvetően meghatározza a lakosság egészségi állapotát, a települések fejlődési lehetőségeit és a térség jövőjét” – tette hozzá. Az alprefektus kiemelte: a beruházás különösen fontos azokon a vidékeken, ahol eddig a vízellátás bizonytalan volt, vagy nem felelt meg az európai uniós előírásoknak. „Az üzembe helyezett rendszer hosszú távon stabil és kiszámítható vízellátást biztosít Szilágy megye döntő többségének” – tette hozzá.

164 kilométer hosszú gerincvezeték, két megye összefogásával

A fővezeték teljes hossza 164 kilométer, és összesen 20 közigazgatási egységet érint: négyet Kolozs megyében és tizenhatot Szilágy megyében, köztük Zilaht, Szilágysomlyót, Zsibót, Szilágycsehet és számos vidéki községet. A beruházás két fő kivitelezési szerződés keretében valósult meg: egyik a Kolozsvár–Zilah szakasz 95,72 km hosszúságban, a másik a Zilah–Szilágysomlyó, illetve Almásbalázsháza (Bălan)–Szilágycseh szakasz 68,447 km-en. A két szerződés együttes értéke meghaladja a 457 millió lejt, ami mintegy 89,8 millió eurónak felel meg.

A beruházás az Ivóvíz- és Szennyvízinfrastruktúra Regionális Fejlesztési Projekt részeként valósult meg, amelyet korábban a Nagy Infrastruktúra Operatív Program (POIM 2014–2020), jelenleg pedig a Fenntartható Fejlesztési Program (PDD 2021–2027) finanszíroz. A teljes projekt összértéke 1,91 milliárd lej áfa nélkül, amelynek több mint 87 százaléka vissza nem térítendő európai uniós forrás. „Ez jól mutatja, hogy Szilágy megye sikeresen élt az uniós finanszírozási lehetőségekkel, és képes volt hosszú távú fejlesztési stratégiában gondolkodni” – emelte ki Dari Tamás.

Több mint 900 kilométer ivóvíz-hálózat és több ezer csatlakozás

A fővezeték kiépítése mellett a projekt keretében kiterjedt hálózatbővítési és -felújítási munkálatok zajlottak Szilágy megye városaiban és községeiben. Több mint 900 kilométer ivóvíz-hálózat és 177 kilométer szennyvízhálózat épült vagy újult meg, települések tucatjait bekapcsolva a korszerű rendszerbe. Zilahon, Szilágycsehben, Szilágysomlyón, Zsibón, valamint számos vidéki községben több ezer új bekötés és csatlakozás zárult le, jelentősen javítva a lakosság vízellátását.

Fokozatos üzembe helyezés, folyamatos ellenőrzéssel

Az alprefektus hangsúlyozta: az ivóvíz elosztása szigorú laboratóriumi vizsgálatokhoz kötött, és fokozatosan történik. Jelenleg többek között Hídalmás (Hida), Létka (Letca), Szamoshéviz (Toplița), Alsóegregy (Românași), Felsőnyárló (Stâna), Egregypósa (Păușa), Nagylózna (Lozna), Szilágycseh, Szilágynagyfalu, Zilah egyes városrészei, Szilágysomlyó és Sarmaság már a Kolozs megyei tarnicai forrásból kapják az ivóvizet.

Arra törekszünk, hogy minden olyan településen, ahol elkészült a hálózat és megvannak a csatlakozások, a lehető leghamarabb biztosítsuk az új rendszerből jövő ivóvizet, természetesen csak a szükséges minőségellenőrzések után” – hangsúlyozta Dari Tamás.

„Ez a beruházás nem látványos, de rövid életű fejlesztés, hanem évtizedekre szóló befektetés a közegészségbe, a környezetvédelembe és a térség fejlődésébe” – összegezte az alprefektus. Mint mondta, a megye vezetése továbbra is azon dolgozik, hogy minden szilágysági lakos számára egyenlő feltételek mellett legyen elérhető az alapvető közszolgáltatás: a tiszta ivóvíz.

Mi lesz a régi rendszerrel?

Bár a Kolozs–Szilágy vízvezeték üzembe helyezésével a térség ivóvízellátásának fő forrása a Kolozs megyei tarnicai víztározó lett, a korábbi, a varsolci víztározóra épülő rendszer nem szűnik meg teljesen.

A varsolci tározó vize vésztartalékként szolgál | Fotó: Kulcsár Mária

A jelenlegi tervek szerint a régi vezeték tartalékellátási szerepet tölt be. Ez azt jelenti, hogy rendkívüli helyzetekben – például karbantartási munkálatok, műszaki meghibásodások vagy ideiglenes kapacitáskorlátozások esetén – a varsolci víztározóból származó víz továbbra is bevonható az ellátásba, növelve a térség ivóvízbiztonságát.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?