Vészhelyzetben minden másodperc számít, és az időben megkezdett segítségnyújtás akár életet is menthet. Hargita megyében idén egész évben elsősegélynyújtási képzéseket és gyakorlati bemutatókat tartottak a rohammentőszolgálat (SMURD) munkatársai különböző intézményekben, hogy felkészítsék a résztvevőket a vészhelyzetekben szükséges beavatkozásra. A foglalkozásokat Flora Dénes főtörzsőrmester, a SMURD egészségügyi koordinátora irányította. Mivel október 16. az újraélesztés európai napja, a katasztrófavédelem csíkszeredai székhelyén csütörtökön a sajtónak tartottak bemutatót a helyes újraélesztésről a jelenleg érvényben lévő protokoll alapján.

Mint Flora Dénes elmondta, a megye különböző intézményeiben idén tartott képzések célja, hogy a közrend és a közbiztonság területén dolgozók, valamint a közösség tagjai nagyobb biztonsággal tudjanak segíteni a bajba jutott embereken, amíg a mentőegységek megérkeznek a helyszínre.

A gyakorlati foglalkozások során a résztvevők az elsősegélynyújtás alapvető fogásait ismerhették meg, különös tekintettel az újraélesztésre. A szervezők szerint vészhelyzetben minden másodperc számít, és az időben megkezdett segítségnyújtás akár életet is menthet.

A katasztrófavédelmi felügyelőség arra ösztönzi az intézményeket és a közösségeket, hogy rendszeresen szervezzenek hasonló képzéseket, amelyek hozzájárulnak a lakosság biztonságához és az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek terjesztéséhez – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Újraélesztés biztonságosan

Flora Dénes ezután felnőtt-, gyerek- és csecsemőbábu segítségével mutatta be az újraélesztés helyes lépéseit. Mint a bemutató előtt hangsúlyozta, azért van három bábu, mert eltérő életkorban más-más protokoll szerint kell eljárnunk.

Megtudtuk tőle, hogy mielőtt segítséget nyújtanánk egy bajba jutott embernek, meg kell győződnünk róla, hogy mi magunk is biztonságban vagyunk, például arról, hogy a földön fekvő illető nem érintkezik-e villamos kábellel, hiszen ebben az esetben mi magunk is megsérülhetünk.

Ezután az első lépés, hogy kiderítjük, az áldozat eszméleténél van-e, ha nincs, akkor azt kell megvizsgálnunk, hogy vannak-e életfunkciói. A jelenleg érvényes protokoll szerint nem a pulzusát kell keresnünk, hanem lehetőleg kevesebb mint tíz másodperc alatt a román szaknyelvben használatos PAS-módszerrel (Privește, Ascultă, Simte – Nézd, Hallgasd, Érezd) az áldozat szájához, orrához hajolva meg kell figyelnünk, hogy érezzük-e, halljuk-e a légzését, és látjuk-e, hogy emelkedik a mellkasa.

Ha lélegzik, akkor az illetőt oldalfekvésbe kell helyeznünk úgy, hogy a feje mellé helyezzük azt a karját, amelyik irányába fordítjuk majd, felhúzzuk az ellentétes térdét, a másik karját pedig átvezetjük a mellkasa fölött, a nyakánál, aztán az oldalára fordítjuk az átvezetett kart és a behajlított térdet magunk felé húzva. Ezután figyelemmel követjük a légzését, amíg meg nem érkezik a mentőegység.

Ha nem tapasztaljuk a légzést, akkor el kell kezdenünk az újraélesztést. Ehhez a bajbajutott személyt vízszintes, kemény felületre kell fektetnünk, tehát az újraélesztést nem szabad ágyban vagy puha matracon végezni – nyomatékosította Flora Dénes.

A jelenleg hatályos protokoll szerint az elsősegélyt nyújtó személynek nem kötelessége szájon át lélegeztetnie az áldozatot, helyette megkezdheti a mellkaskompressziókat. Felnőtt áldozat esetén, ha nem adunk szájon át lélegeztetést, percenként 100-120 nyomást kell végeznünk, ezzel segítve a szívműködés, a vérkeringés újraindítását.

A mellkasi nyomásnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy körülbelül 5-6 centimétert süllyedjen be, és minden alkalommal hagyni kell, hogy teljesen visszaemelkedjen. A kezünket a rekeszizom fölé és szegycsont alá helyezzünk, és kitartó, gyors ritmussal végezzük úgy, hogy az egyik kezünket rákulcsoljuk a másikra, míg a mellkassal érintkező kezünk ujjait kinyújtjuk.

Aki vállalja a szájon át lélegeztetést, annak 30 mellkasi kompresszió után két belélegeztetést kell elvégeznie, úgy, hogy az áldozat fejét minél jobban hátra hajtja, kinyitja a száját, és ha a nyelve nem csúszott hátra, megkezdi a lélegeztetést, majd újabb 30 mellkasnyomás következik és így tovább.

Az 1–12 éves gyermekek esetében részben másképp kell eljárnunk: az első fontos különbség, hogy csak egy karral végezzünk a mellkasi nyomásokat. Ugyanakkor a szájon át lélegeztetésnél nem kell nagyon hátra hajtanunk a gyerek fejét. Esetükben 15 mellkasi nyomás után kell a két belélegzést elvégeznünk, majd újabb 15 nyomás, ismét két belélegzés és így tovább. A gyerek áldozat mellkasát pedig 4-5 centiméter mélyen kell benyomnunk, és ugyanúgy hagynunk kell, hogy normál helyzetbe kerüljön minden belélegzés után.

Egyévesnél kisebb csecsemők esetében pedig szintén 15 mellkasnyomást (de csak két újjal) és két szájon át adott lélegeztetést kell elvégeznünk.

Az újraélesztési manővereket minden esetben addig kell folytatnunk, amíg az áldozat életjeleket mutat, illetve addig, amíg a hivatásos mentősök a helyszínre érkeznek. Ha hosszabb időre abbahagytuk az újraélesztést, akkor már nem ajánlott újrakezdeni – tudtuk meg Flora Dénestől.

Ha fulladásveszély áll fenn

Ha valaki félrenyelt és fulladozik, akkor első lépésben erősebb ütéseket kell mérnünk a tenyerünk aljával a bajba került személy hátára, a két lapocka közé. Természetesen, ebben az esetben is fontos, hogy felnőtteknél erősebben, míg gyerekeknél gyengédebben járjunk el. A csecsemők esetében pedig nem ütjük a hátat, hanem felvesszük őket, arccal magunk felé fordítva oldalfekvésbe helyezzük úgy, hogy a feje valamivel lejjebb legyen, mint a lába.

Ha a hátba veregetés nem segít, akkor alkalmazhatjuk a Heimlich-fogást felnőttek és gyerekek esetében is. Felnőtt bajbajutott személy esetében mögé kell állnunk és hátulról a karjai alatt átölelve őt, egyik kezünk hüvelyújját a tenyerünkbe szorítva, a másikkal átkulcsolva a köldök fölött, a gyomorszájnál kell hirtelen hátrafelé és felfelé (befelé és felfelé irányuló mozdulattal) megrántanunk a kezünket, hogy megnöveljük a tüdőben a légnyomást, amelynek eredményeként az áldozat remélhetőleg kiköpi a félrenyelt dolgot. Gyerekek esetében nem szükséges átölelnünk őket hátulról, elég lehet az, ha melléjük állunk és egyik ökölbe szorított kezünkkel hirtelen erős nyomást gyakorolunk szintén a gyomorszájnál. 

Flora Dénes hangsúlyozta, hogy sikeres manőver esetén is hívnunk kell ezután a mentőket, mert megtörténhet, hogy az illető légútjai nem szabadultak fel teljesen, illetve valamilyen sérülés keletkezett.

Hozzá kell szoknunk a mobil defibrillátorokhoz is

A SMURD egészségügyi koordinátora bemutatta annak a hordozható defibrilláronak a használatát is, amelyet több csíkszeredai iskolában is elhelyeztek már, és amelyek várhatóan hamarosan megjelennek számos szupermarketben is. A kis eszköz segítségével az újraélesztési manővereket még magabiztosabban végezhetjük el, ugyanis az hangfelvételen közli a teendőket.

Segítségnyújtás esetén tehát a defibrillátor elektródáinak végén található tapaszokat fel kell helyezünk a beteg mellkasára az azon látható rajzos útmutató szerint. Ezután az eszköz hangos utasításokat ad, hogy miként kell eljárnunk a továbbiakban. A defibrillátor közli, ha be kell kapcsolnunk elektromos eszközt és áramütést kell alkalmaznunk.

Ebben az esetben is természetesen első körben értesítenünk kell a mentőket.

Kapcsolódó

Elsősegélyt nyújtani kötelesség – Mit tegyünk és mit ne, ha életet kell menteni?

Akinek leáll a légzése, annak az ezt követő öt perc kritikus az életesélyei szempontjából. Ha „nem kezdjük meg az újraélesztést úgy, ahogy tudjuk, azzal semmi jót nem teszünk”, hívja fel a figyelmet Kis Balázs mentős ápoló.

életmentés elsősegély 112 mentőszolgálat mentés

Flora Dénes a tájékoztató jellegű bemutató után hangsúlyozta, hogy sajnálatos módon történt már nem egy olyan eset, hogy ha a bajbajutott közelében jelenlévő személy ismerte volna az alapvető újraélesztési technikákat, akkor meg tudta volna menteni az illető életét. Ez különösen akkor lenne fontos, ha a baj olyan helyszínen történik, ahová nem jut ki elég gyorsan a mentőcsapat. Ilyenkor minden másodperc, amit újraélesztéssel töltünk újabb esélyt ad az áldozatnak az életben maradásra.