Mintegy tíz évvel a Brexit után ismét felmerült a szabad mozgás lehetősége az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Egy esetleges változás megkönnyíthetné a román állampolgárok kiutazását, tanulását és munkavállalását is, egyelőre azonban nincs döntés a szabad mozgás visszaállításáról. Andy Burnham brit munkáspárti kormányfő kezdeményezése jelentős politikai kockázatokkal járhat – a lehetséges forgatókönyvekről Ciprian Vîrlan, az Egyesült Királyságban élő újságíró beszélt az Adevărulnak.

A felvetett lehetőségek között szerepel az egységes európai piachoz való csatlakozás, ami a személyek szabad mozgásának elfogadásával járna, illetve a vámunióhoz való csatlakozás. Mindkét megoldás megkövetelné bizonyos uniós szabályok elfogadását.

A közeledés gondolata a brit választók körében is kedvező fogadtatásra talált. Az Ipsos legutóbbi felmérése szerint a Munkáspárt támogatottsága 32 százalékra nőtt, a Konzervatív Párté 24 százalék, a Nigel Farage vezette Reform UK párté 20 százalék. A Liberális Demokraták 9, a Zöld Párt pedig 8 százalékon áll.

A UK in a Changing Europe által összesített felmérések szerint egy újabb népszavazáson a britek átlagosan 60 százaléka támogatná az EU-hoz való újbóli csatlakozást, ha a „nem tudom” válaszokat nem számítják bele. A lakosság mintegy 40 százaléka szavazna az unión kívül maradásra.

Ciprian Vîrlan szerint egyelőre nem világos, miért éppen most került ismét napirendre a szabad beutazás kérdése. Úgy véli, még annak visszaállítása esetén sem biztos, hogy az európai fiatalok tömegesen indulnának Nagy-Britanniába dolgozni, hiszen a megélhetési költségek jelentősen emelkedtek. Az újságíró szerint a brit lakbérek az elmúlt években 25–30 százalékkal nőttek, ami visszatarthatja az érdeklődőket, miközben a tanulás könnyebbé válhatna számukra.

Vîrlan úgy látja, Burnham a szabad mozgás felvetésével az EU-val folytatott tárgyalásokra is hatást próbálhat gyakorolni. A november 20-ra tervezett európai csúcstalálkozó ezért fontos alkalom lehet London számára. Ugyanakkor a brit társadalom továbbra is érzékenyen reagál a bevándorlás kérdésére, különösen arra a félelemre, hogy a külföldiek elveszik a munkahelyeket.

A Munkáspárt a 2024-es választási kampányban még kizárta a szabad mozgás, az egységes piac és a vámunió visszaállítását. Vîrlan szerint akkor a párt nem akart politikai muníciót adni a bevándorlásellenes jobboldalnak. Kormányon viszont már nyíltabban beszél az Európával való szorosabb együttműködés előnyeiről.

Burnham szerint a brit–uniós kapcsolatok alapvető átalakítására legkorábban a 2029-es parlamenti választások után kerülhet sor. Vîrlan úgy véli, a miniszterelnöknek előbb fel kell mérnie pártja támogatottságát, és meg kell győznie a választókat arról, hogy az Európához való közeledés előnyökkel járhat.

Az újságíró szerint a vita akár hat-hét évig is elhúzódhat, és egyelőre nem látszik, mikor születhet megállapodás London és Brüsszel között. A folyamatot a brit belpolitikai erőviszonyok, a választói hangulat, valamint a magas megélhetési költségek és az adóterhek kezelésének sikere is befolyásolhatja.

Bár a felmérések szerint a britek körében kedvezőbbé vált az EU megítélése, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a szabad mozgás visszaállítását is támogatnák. Egyelőre tehát csak a vita nyílt újra, konkrét döntés nem született.